17.- Jóból a rosszba

Sziasztok!
Kérlek titeket,ne haragudjatok! Tudom,hogy azt ígértem,hogy vasárnap hozom,de más jött közbe. Tegnap tanulnom kellett,de ma ahogy tudtam siettem és hoztam is  a részt. Ígérem,hogy hétvégén megírok előre pár részt,hogy csak fel kelljen pakolnom. A mostani rész nem sikerült valami hosszúra,viszont annál tartalmasabbra. Nagyon örülnék mindenki kommentjének!
Valamint szeretném megköszönni,hogy egyre többen látogatjátok az oldalt. 4 nap alatt,ahogy a számláló is mutatja,túl léptük az ezres látogatottságot és már 6 feliratkozóm is van ! Ne feledjétek ,továbbra is tart a szavazás Nem is húzom tovább a szót,jó olvasást. Remélem tetszik:)  xx









Reggel 7:40-kor a telefonom éles hangja keltett.

-Ugye nem mondod komolyan,hogy most kelsz? - kiabált Harry. Még sose hallottam ilyen ingerültnek.
-Neked is jó reggelt. Van valami baj? - suttogtam. Reggel még nem sok hang jön ki a torkomon.
-Igen,Roberta! 20 perc múlva ott kell lennünk Simon-nál. Komolyan fontosabb ez nekem,mint neked? - beszélt teljesen komolyan.
-Jó,jó. Már készülök. De te is jössz? - kérdeztem,miközben a megfelelő ruhát kerestem. A kezembe is akadt egy fekete sort,egy fehér-fekete csíkos póló és ehhez tökéletes lesz a tornacipőm. - 10 perc múlva kint találkozunk. -mosolyogtam,majd kinyomtam a telefonom. Harry sokszor az agyamra tud menni. Viszont most nincs időm ezen gondolkozni. Van 10 percem elkészülni. Szuper.

-Késtél.- nézett rám Harry,mikor kiléptem az ajtón.
-Jól nézel ki. - nyomtam egy puszit az arcára,majd beültem a kocsiba.

Úgy látszik a puszi hatott,mert Harry minden komolysága elveszett és ugyanolyan őrült és gyerekes lett ,mint amilyennek meg ismertem. Mikor oda értünk a stúdióhoz,már kevésbé félve lépkedtem befelé. Tudtam,hogy nem kell félnem.

-Jó reggelt! - köszöntött Simon minket. Rá néztem a fehér falán lógó órára,és láttam,hogy nem késtünk. - Ed kicsit késik,de a dalokat elküldte. Itt van a zeneszerző is, Tom Jordan.-mutatott a stúdióban éppen tevékenykedő srácra. Kb 18-19 éves lehetett.Barna haja volt ,és nem mondom,hogy olyan rosszul nézett volna ki.

-Azt hiszem én akkor megyek is. Majd ha végeztetek csörgess meg,és érted jövök. - nyomott egy puszit az arcomra Harry,majd mire felfogtam volna  a mondatát,már nem volt ott mellettem.




Az egész nap hamarabb elment ,mint gondoltam volna. 9 óra körül lehetett mikor befejeztünk 3 dalt. Elképesztő gyorsan haladtunk.Durva bele gondolni,hogy 13 óra alatt 3 dalt össze lehet hozni.Bár ha az ember Simon Cowellel dolgozik együtt,semmi nem lehetetlen. Ezt ma én is megtanultam.

-Holnap olyan 10 körül kéne bejönni véglegesíteni az utolsó dalt,és végeztünk is.Amíg turnén vagytok valamikor kiküldök egy nagy csapatot és leforgatjátok a klipet. Addig gondolkozz rajta,hogy melyikhez akarod,és dalokat is írhatnál. - mosolygott Simon.
-Rendben van.Akkor megyek is.- köszöntem el,majd a telefonomért nyúltam . Kisétáltam az ajtón,majd mire kiértem Harry fel is vette a hívásomat.
-Szia! Most végeztetek?
-Igen.
-Sajnálom,de nem tudok érted menni. Haza találsz? Vagy.. - nem hagytam,hogy befejezze a mondatát..
-Persze! Legalább levegőzök.Szia.- köszöntem el,majd elindultam.

Persze!Haza találok! Hogyne,Roberta ,hogy lehetsz ilyen hülye?Nem baj,szeretem a kihívásokat,és végül is ez is felfogható annak.Bár egy normális embernek nem kihívás haza találni,de tudjátok ,hogy szól a mondás.. Na jó,erre nincs mondás. Egyszerűen nem vagyok normális.
Nem,később rá jöttem,hogy nem volt jó ötlet elindulni egyedül.Ha néztek filmeket ,tudjátok,hogy általában egy sötét sikátorba kötnek ki. Igen,az én életem is filmbe illő.Így ez velem is megtörtént. Zsákutca,vissza fordulás. LETT VOLNA,ha valaki nem tol a falhoz és fogja be a szám. Próbáltam kiszabadulni a karjai közül de nem ment. Arra lettem figyelmes,hogy a pólómat tépi le rólam. Egyre jobban kapálózni kezdtem,mind hiába.Igen ,ekkor már tudtam mit akar. Próbáltam ellenkezni,ahogy csak tudtam,de én ehhez gyenge voltam. Mikor már egy kicsit is azt hittem,sikerül a karjai közül kiszabadulnom,még erősebben oda lökött a falhoz,ami még jobban elgyengített. Már nem éreztem szinte se a lábam,se a kezem,se semmim ,amit amúgy kellett volna. Majdnem a földre rogytam,de ő megakadályozott ebben. Elengedte a szám,majd a nadrágomat vette le rólam.Kiabálhattam volna,de semmi erőm nem volt. Mikor ezt látta , még gyorsabban vetkeztetett le.Nem tudom honnan,de erőt nyertem és szaladni kezdtem úgy,ahogy voltam. Egy tangában és melltartóban. Nem érdekelt ki néz hülyének és ki nem. Bár azon a környéken nem is igen volt senki. Nem is csoda ,hogy történhetett ez meg velem. Szaladtam ahogy csak tudtam,de újra elgyengültem. A földre estem,majd éreztem a férfi erős szorítását a kezemen . Felemelt és vissza hurcolt az eldugott helyre..

16. - Találkozás Eddel.

Sziasztooooook.Vas happenin?:D 

Meghoztam az új részt. Kaptam visszajelzéseket twitteren és facebookon is ,viszont szeretném,ha ide is még többen kommentelnétek.Nektek csak 1 perc,nekem viszont jól esne,hogy lássam,tényleg tetszik amit csinálok.:) Remélem tetszeni fog ez a rész is.Valamint ha észre vettétek az oldalon elindítottam egy szavazást.Eddig Harry vezet! Jövőhét vasárnapig lehet szavazni,aztán másikat indítok,ami majd befolyásolja a történetet.:)

 Valamint szeretném megköszönni,hogy kevesebb,mint 2 nap alatt,már több,mint 500 látogató járt az oldalon. Imádlak titeket. xx



-Miért nem láttalak már egy ideje? - állt meg előttem az ajtóban.
-Más dolgom volt.. - próbáltam kerülni a kínos helyzetet,és menni akartam,de Jason nem engedett.
-És most se jösz be?
-Már nem járok ide.-néztem rá komolyan.
-Ja,értem.Oké.- elengedte az ajtót,majd elindult az osztályterem felé.

Ja,értem.Oké? Ennyit számítok neki? Köszi,Jason. Most már nem lesz lelkiismeret furdalásom.

Boldogan sétáltam haza.Élveztem a napfényt,és,hogy végre minden rendben van.A csendes nyugalmamat a telefonom szakította félbe.Harry hívott.
-Szia drága!Merre vagy? - szólt bele.
-Valahol Londonban.- és ekkor eszméltem rá,hogy sejtésem sincs arról,hogy éppen hol is vagyok.
-El tudsz jönni a mellettünk lévő  Starbucksba?
-Van mellettünk Starbucks? - értetlenkedtem.
-Ajj,ami hozzánk közel van. Igen,eltudsz.Siess.Puszi.- tette le a telefont.

Ohh,köszi Harold! Azt se tudom hol vagyok,de azért még siessek is. Végül 30 perc múlva oda találtam.Egyből észre vettem Harryt,mert mikor beléptem integetni kezdtem. Vele szemben az egyik kedvenc énekesem,és Harry jó barátja Ed Sheeran ült.
-Sziasztok! - sétáltam oda. - Siettem,ahogy tudtam.Csak nem tudtam,hol vagyok.
-Nem probléma.-állt fel nevetve Ed.- Ed Sheeran vagyok.Te pedig biztos Roberta. - nyújtotta felém a kezét.
-Pontosan.Nagyon örülök.-kezet fogtunk,majd leülltem Harry mellé.
-Azért hívtunk ide,hogy megbeszéljük,hogy mégis milyen stílusú dalokat írjak neked. Témában,hangulatban és ilyenek. Gondolom nem akarsz a világbékéről énekelni.- viccelődött Ed.
-Hát nem is. Fuhaa,hát szeretnék pörgős dalokat. - gondolkoztam hangosan,ami láthatóan Harrynek nagyon tetszett,mert csak röhögött rajtam.
Miután megbeszéltük a dalokat,és Ed írt is pár sort,ami az eszébe jutott,elindultunk Harryvel haza.
Mivel még pár nap van a turnéig,és holnap reggel korán kell kelnem,nem volt ma kedvem sehova menni. Elköszöntem Harrytől,majd bementem a házba. Ismerem magamat,hogy ha valahova mennem kell,nem előző nap kellene el kezdenem pakolni.Ezért minden cuccomat ami Evaéknál van vissza pakoltam a bőröndjeimbe. Nem is tűnt fel,hogy ennyi mindent hoztam magammal.Pár ruhát pakoltam csak be,de meg is untam. Jobbnak láttam,ha inkább lefekszek az ágyra,és felnézek a netre.
Először Facebookra léptem fel,ahol egy üzenetre lettem figyelmes. Evitől jött.Nagy boldogan nyitottam meg,majd a mosoly hamar lefagyott az arcomról.

"Köszi,nagyon köszi,Roberta,hogy ennyit ér  a barátságunk! Minden nap beszélüónk,és a sajtóból kell megtudnom,hogy Harry Stylesszal vagy együtt? Meg,hogy Liam Payne barátnője  a "legjobb barátnőd". Nagyon megváltoztál mióta ott vagy. És persze azt sem mondtad,hogy turnézni mész. Ilyen egy igazi barát? Ohh,nem hiszem. Azt hittem,itt be fejeztük. "

Elsápadva néztem a képernyőt.Nem igaz,hogy egy ilyen csodás napot a legjobb barátnőm tudja el rontani.Semmi kedvem,és erőm sem volt vele veszekedni,ezért jobbnak láttam,hogy ha most nem írok neki vissza.Remélem lenyugszik,és észre veszi,hogy nem kéne a dolgokat túl reagálnia. Mivel semmi érdekeset nem láttam Facebookon,a jóval forgalmasabb Twitterre tértem át. Ahogy megnéztem a nekem szánt tweeteket láttam,hogy egyre többen tudják,hogy mi van köztem és Harry között. Az egyik rajongótól kaptam is egy Sugarscape-es linket,amelyben rólam és Harryről írtak.

"Úgy látszik túl tette magát a fiatal szívtipró,Harry Styles Caroline Flacken.Az új kiszemelt Roberta Malek,egy budapesti lány,aki állítólag a fiúkkal megy az amerikai turnéra. Hmm,érdekes. Mi fog ebből kisülni? A rajongók azonban láthatóan jobban fogadják az új lányt,mint Carolinet. Neked mi a véleményed erről? "

Aranyos cikk. Nevettem egyet,majd kiléptem belőle. Válaszoltam pár kérdésre ,majd láttam,hogy Ed írt rólam.

edsheeran Ed Sheeran 

Már majd nem megírtam egy dalt @RobertaMalek -nek. Örülök,hogy egy ilyen tehetséges lánynak írhatok dalt. :)

3 minutes ago Favorite Retweet Reply

Ma mégjobban megkedveltem Ed-et.Alig várom,hogy együtt dolgozhassak vele.Szerintem csodálatos ember,és nagyon jó fej. Elképesztő belegondolni,hogy vasárnap turnézni megyek azokkal,akikről egy hónapja még csak a szobám falán lévő poszterek nézése közben álmodoztam.De úgy érzem,fel vagyok készülve,hogy a világ meg ismerjen!

15.- Jobban se alakulhatott volna

Itt a 15.rész! Remélem mindenkinek tetszik! Jó olvasást. xx

"I heard, that you're settled down.That you, found a girl and you're married now."

Kezdtem bele a kedvenc dalomba.Kicsit félve énekeltem,mert a szobában magamon és Harryn kívül még senki nem hallott énekelni. Végig Simon-t figyeltem,de ő csak unottan nézett.Mikor a refrénhez értem,ki kerekedett a szeme.

"Nevermind, I'll find someone like you.I wish nothing but the best, for you too.Don't forget me, I beg, I remember you said:"Sometimes it lasts in love but sometimes it hurts instead"

-Oké! Elég lesz! - állt fel.
Teljesen megrémültem.Simon egy rettentően befolyásos ember,akire nagyon felnézek.Ha ő valamire azt mondja,hogy jó,akkor az tényleg az.De ha az ellenkezője..

-Hol voltál eddig? - nézett rám most már mosolyogva. - Le vagy szerződtetve!
-Hogy mi? Hogy én,hogy ,jesszus! - pattogtam egy helyben. - Jééééézusom. Én,én nagyon köszönöm.
-Magadnak köszönd! Tényleg csodás hangod van. Miért nem jelentkeztél eddig az X-Faktorba? - kérdezte miközben a szerződést szedte elő az irodai asztala fiókjából.
-Nemrég jöttem Londonba.. - mosolyogtam.
-Tessék.Itt kéne aláírni.- nyujtotta felém a lapot,mikor Harry elkapta előlem.
-Ugye nincs benne semmi csavar,vagy valami? -nézett szúrós szemekkel Simonra.
-De.Tele van minden ilyennel.
-Akkor mehetünk is haza-majd az ajtó felé vette az irányt.

Nem értettem. Mi baja lett hirtelen?
-Harry,te jól vagy? - nevettem rá majd alá írtam a szerződést.
-Teljesen. - fordult meg,majd ránk mosolygott.
-Mivel előzenekar leszel a fiúk turnéján,3 dalt kell megírni ,felvenni és betanulnod vasárnapra! Készen állsz rá? Holnap kezdjük a munkálatokat. Mind a 3 dalt Ed Sheeran írja meg neked,rendben? - beszélt komolyan Simon.
-Igen.Viszont akkor  a sulit azt hagynom kell?
-Igen.Hanyadikos vagy?
-Harmadikos.
-Akkor magántanár megy majd veletek az útra.Rendben? - mondta Simon,miközben a telefonját babrálta.
-Teljesen. Akkor holnap itt.. - néztem rá kérdőre vonva.
-9-kor!
-Okés,Köszönöm.Viszlát. - kezet fogtunk,majd elindultunk a srácokkal a kocsihoz.

-Jéézusom Roberta!Én nem tudtam,hogy ilyen hangod van! Hátborzongató.- dicsérgetett Zayn.
-Jajj,köszöönm.Azért annyira nem..
-Éhes vagyok! - szólalt meg Louis. -Nem megyünk el a Nando's-ba?
-Menjünk.- hangzott egységesen a válasz.

Az úton végig azon járt a fejem,hogy egy hét múlva a One Directionnal fogok turnézni,Amerikában! Elképesztő.. Gyorsan írtam anyáéknak egy SMS-t,majd felnéztem Twitterre. Catherine visszaírt. Elmosolyodtam.

"@RobertaMalek  Nem hittem,hogy tényleg vissza követsz! Csodálatos lány vagy. Én is remélem. Köszönöm,xx "

-De jó! Nincs itt senki.Se fotós,se semmi. -  szállt ki boldogan az autóból Zayn.

Besétáltunk ,majd mikor leülltünk egyre csak nőtt az emberek száma a bejárat előtt.
-Honnan tudják,hogy itt vagytok?- néztem rájuk értetlenül.
-Mindig tudják hol vagyunk.-nevetett Louis.

Mikor megebédeltünk,kimentünk . A srácok egy pár lánynak autogrammot osztottak vagy fényképezkedtek,majd elindultunk haza.


Mivel Eva-ék semmiről nem tudtak,gyorsan besiettem a házba. Éppen ebédeltek.
-Sziasztok!- csücsültem le Cody mellé.
-Na mi a helyzet? Miért kellett szorítani?
És ekkor elmeséltem az egészet.Kikerekedett szemekkel néztek rám.
-Roberta!Ez csodálatos!Büszkék vagyunk rád! - mondta Eva. Láttam rajtuk,hogy tényleg így gondolják.Nagyon jól esett.
-Na,akkor én most el is megyek a suliba,és tudatom az igazgatóval.- felkaptam a kabátom ,majd elindultam.

Mikor a sulihoz értem,még  órák voltak. Bekopogtam az igazgatóiba.
-Szabad! - hallottam belülről a hangot.
-Jó napot Igazgató nő.Beszélni szeretnék egy fontos dologról.
-Rendben,gyere foglalj helyet.-invitált a szék felé.
Neki is szóról szóra elmondtam ,úgy mint Evaéknak. Megértően elfogadta,majd mennie kellett.Fontos hívást kapott..
Megnyugodva sétáltam ki az ajtón,hogy soha többet nem kell ide vissza jönnöm. Már majdnem az ajtónál jártam,amikor az kinyilott,és Jasonnel találtam szembe magam.

14.- A nagy nap

Mint ígértem még ma elhoztam a folytatást! Remélem mindenki olvasni fogja,aki eddig olvasta az előzőeket.Közben el kell,hogy mondjam,hogy nagyon hálás vagyok! Mióta megcsináltam a lapot(kb. 1 órája) azóta már több,mint 100x nyitották meg,és már rendszeres olvasóm is van! Nagyon köszönöm mindenkinek! A kommenteket ide is várom! Jó olvasást.:))


Mikor kifele indultunk az ajtón,egy újabb rajongó tömeg várta kint a fiúkat.Harry nem akarta elengedni a kezemet.
-Menj már! Rád várnak. - mosolyogtam rá,elengedtem a kezét,majd a kisbusz felé vettem az irányt.Ültem volna be,mikor kiabálást hallottam.

-Roberta!Robertaa! - egy alacsony,szőkés hajú lány szólongatott.Mosolyogva mentem oda hozzá.
-Szia!
-Sziaaa.Uhh,kérhetnék egy képet ? - nézett rám szinte kiskutya szemekkel.Én pedig értetlenül rá.
-Tőlem?Mégis minek?- nevettem.- De persze,semmi akadálya.
-Nagyon szépek vagytok együtt Harryvel.Örülök,hogy végre egy hozzá való lánnyal boldog.- nézett mélyen a szemembe. Nagyon aranyos lány volt.
-Nagyon aranyos vagy! - mosolyogtam rá. Oldalra kaptam a fejem,majd láttam,hogy a fiúk már a kisbuszba ülnek befele.- Jesszus! Ne haragudj,mennem kell. Remélem még találkozunk! Van Twittered?
-Igen! Catherine Horan néven vagyok fent.Vissza követsz? - nézett rám,miközben én már siettem az autóhoz.
-Feltétlen! - kiabáltam vissza,egy mosolyt intéztem felé,majd becsüccsentem az autóba Liam mellé.

A fiúk nagyon fáradtak voltak,ezért mindenki elaludt.Mikor megérkeztünk Louisék házához,nekem kellett egyessével felkeltenem őket. Nagy nehezen mindenki kivánszorgott a kocsiból,a sofőr elment ,mi pedig az ajtó felé vettük az irányt.
-Nem akarsz nállam aludni? - kérdezte Harry.Láttam a szemén,hogy már többet akar. De nekem ez nagyon gyors volt.
-Azt hiszem most már ideje lenne itthon aludnom.Remélem nem baj..- mosolyogtam rá.
-Nem,természetesen nem.
-Naa,és készen állsz már a holnapi meghallgatásra?- kérdezte Louis.
-Holnap még csak hétfő van.. -nevettem.
-Igen,Roberta.Hétfőn lesz.- nézett rám komolyan.
-Mi? Azt mondtátok,hogy szerdán. Bratt is azt mondta.- néztem rájuk elbizonytalanodva.
-Jézusom! Akkor el felejtettem,pedig a kocsiban mondani akartam.Csak el aludtam. Szerda nem jó a kiadónak,ezért holnap kell menni. Holnap 8. Bratt mondta a koncert után. - hadarta el gyorsan Louis.
-Hát ez szuper.Valaki esetleg vállalkozik,hogy elkísér? - néztem körbe a srácokra.
-Én! - szólalt meg egyszerre Harry és Zayn,majd egymásra néztek.
-Akkor már én is megyek.- mondta Lou.
-Rendben.Akkor fél 8-kor találkozunk a kocsibejáróban?
-Igen,tökéletes lesz.- válaszolt Zayn.
-Oké,srácok.Jó éjt mindenkinek.- öleltem mindenkit végig,Harry szájára pedig egy csókot adtam.

Reggel 6-kor az ébresztőórám keltett. Halkan besétáltam a fürdőszobámba,megmosakodtam,elrendeztem a hajam,majd kisminkeltem magam. Vissza mentem a szobámba, előkaptam egy fekete csőgatyát,egy bézs toppot,egy rövid fekete bőrdzsekit és egy platform ,bézs magassarkút. Mikor felöltöztem,és tükörbe néztem,teljesen megvoltam elégedve az eredménnyel.Ránéztem az órámra,és láttam,hogy még van 20 percem. Elővettem a laptopom,és írtam Twitterre.

"Ma nagy napom lesz.. Eldől  a jövőm. Szorítsatok. " 

Mikor kiírtam eszembe jutott Catherine,és hogy megígértem,hogy visszakövetem. Egyből meg is kerestem,bekövettem,majd írtam is neki.

"Sajnálom,hogy tegnap nem tudtunk többet beszélni.Remélem még találkozunk. xx" 

Nagyon aranyos lány volt.Ez alatt az 5 perc alatt,amit beszéltünk nagyon megkedveltem. El gondolkoztam azon,hogy-hogy viszonyultak a rajongók Caroline-hoz ,és ,hogy hozzám.. És ez nagyon jól esett.

A gondolatmenetemet a hasam zavarta meg. Tegnap délután óta nem ettem.Kirohantam a konyhába,majd elővettem egy tálat,gabonapelyhet és tejet. Gyorsan megettem,majd ránéztem a faliórára. 7:22. Sietnem kell. Berohantam a fürdőszobába fogat mosni. Be mentem Eva-ékhoz,akik már készülődtek.

-Mentem is. Kívánjatok szerencsét!

-Mihez? - néztek rám értetlenül.

-Nektek nem mondtam? Ohh,mind egy.Késésben vagyok.Majd ha haza jöttem el mondom.Csak szorítsatok! - becsuktam az ajtót,majd kifelé indultam.

A srácok már szokás szerint kint vártak.

-Mennyit késtem?- nyomtam egy puszit Harry arcára.

-Semmit! - mosolygott Louis.- Csak menjünk már. Kíváncsi vagyok.

-Oké,induljunk. - ült be a kocsiba Zayn.

Nem sokat utazgattunk,mikor Louis megállt a kocsival. Kiszálltunk,és egy nagy épület előtt álltunk.Teljesen új.Be sétáltunk az ajtón,majd egy másik ajtón és még egyen. Úgy látszik,a srácok már nagyon jól ismerik a járást.Én csak sétáltam utánuk.

-Hello,Simon! - ölelte meg Louis Simon Cowellt.Jézusom! Simon Cowell az egyik legbefolyásosabb személy.Azt nem mondták a srácok,hogy hozzá jövünk.A srácok végig ölelkeztek vele,majd rám került a sor.

-Nagyon örülök,Roberta Malek vagyok! -mosolyogtam rá és kezet fogtunk.

-Na,hadd halljuk,hogy mit is tudsz! -tért egyből a lényegre.

A hasam ismét görcsbe rándult,de tudtam,most nem adhatom fel.Most vagy soha.. Akkor erőt vettem magamon,és bele kezdtem.

Minden a régi

Oké,ez gyors volt. Szerencsére be hozta a lapot,így gyorsan fel tudtam rakni az eddigi részeket! Aki esetleg majd most kezdi olvasni,annak jó olvasást,akik pedig rendszeres olvasóim,azoknak pedig nagyon megköszönöm,ha továbbra is követni fogják a blogot!
Gyorsan csinálok egy szereplő bemutatást,mert már így a 13. részhez érve úgy gondolom ideje,és hozom is a folytatást!

xx,Dori

13.- Bonyodalom

Hello.

Meghoztam az új részt!Már kora délután hozni akartam,de valamilyen oknál fogva,nem hozta be  a lapot.Most viszont itt van. Remélem tetszik.(:

xx

Erősen szorította  a kezemet addig,amíg az épület mögé nem értünk,ahol senki nem volt.Csak akkor tudtam rá nézni. 

-Te mit akarsz? - kiabáltam,mire ő befogta a szám.

-Ha azt hiszed,hogy Harry a tied lehet,nagyon tévedsz.Harry mindig is belém lesz szerelmes.Téged csak eszköz ként hazsnál,hogy elfelejtsen engem.- ordítozot velem Caroline,miközben próbáltam kiszabadulni az erős karjai közül.Hűha,a mikrofon emelgetés úgy látszik nagyon erőssé tesz.

-Caroline,Harry rég túl lépett rajtad-nevettem az arcába,ami úgy tűnik nem volt jó ötlet.Még jobban bebizonyosodott,hogy néha vigyázhatnék a számra.Caroline elengedte a kezemet,majd az arcomhoz vágta.Egy hét alatt a második verekedés amibe bele keveredek.Tudjátok,hogy milyen gyenge vagyok..Ennek hála a földön landoltam. Sose volt szimpatikus,de mostmár egyenesen gyűlölöm. Mikor rá néztem,láttam,hogy megint ütni készül,de Liam félbeszakította.

-CAROLINE JÓ ISTENEM! MIT CSINÁLSZ? TE TELJESEN MEG VAGY ŐRÜLVE? MI BAJOD VAN?- ordibált vele. Még sose láttam Liamet ilyen ingerültnek.

-Nem hagyom,hogy egy ilyen csitri elvegye tőlem Harryt. - válaszolt sírást imitálva.

-Fogd már fel végre,hogy Harry túl lépett rajtad,és nem kellesz neki.

-Igen?Akkor még is miért hívott fel a minap? - nézett Liamre,majd a telefonját kivette a zsebéből,és azt hiszem , megmutatta neki a híváslistáját.

-Ez engem nem érdekel.Ilyet akkor sem tehestz.Most pedig mennj innen! - kiabált rá Liam,majd oda jött hozzám,és felsegített.-Minden rendben?

- Nem,semmi nincs rendben. - egy könnycsepp szaladt végig az arcomon. Liam magához húzott,majd átölelt.Most nem is kellett más. Valaki,aki támaszt nyújt nekem.Liam pont ilyen volt.

Már Harryben sem bízhatok?Tegnap még azt mondta,hogy szeret,akkor miért hívosgatja Carolinet?Ebben a pillanatban semmi másra nem vágytam,csak,hogy otthon legyek,minden gondom megszűnjön és felejtsem el Harry Stylest.

-Haza szeretnék menni.-suttogtam Liamnek.

-Gyere,be megyünk  ahátsó ajtón.Le pihensz Harry öltözőjében és a koncert után haza viszünk. Rendben? - mosolygott.

-Rendben.- Bár semmi kedvem nem volt épp Harry öltözőjében lenni,nem akartam nyávogni.

Úgy tűnik,Liam ölelése gyógyító hatással bír. Mintha semmi nem történt volna,egy kis fejfájáson kívül,minden rendben velem.Mondjuk.Pont az első dal kezdetére értünk be.

-Fuss! - nevettem Liamre.

Besétáltam Harry öltözőjébe,lefeküdtem a hosszú kanapéra,majd álomba merültem.

-Roberta!Kicsim! Ébrejd! - keltem fel Harry hangjára. - jóreggelt.-nevetett rám.

-Neked is. - mosolyogtam. - Beszélnünk kell.

- Van valami baj? - nézett rám megrémülve.

- Igen,elég nagy baj.. Azt mondtad tegnap,hogy szeretsz.Ezt komolyan gondoltad..? - néztem rá elkeseredve.

-Amit mondok,mindig komolyan gondolom. - mosolygott,majd meg akart csókolni,de én elhajoltam. - Mi baj van?

-Harry,tudom,hogy Caroline-t hívogatod! - néztem rá komolyan.

-Én,ö,mi,hogy ,izé. Ahh. Én nem hívogatom.Mióta szakítottunk egyszer hívtam. Akkor is azért,mert Louis azt mondta,hogy nincs limuzin.És tudom,hogy Caroline tudott volna ajánlani,ezért felhívtam.De csak veszekedett,és téged szidott,ezért le tettem.Engem már nem érdekel Caroline.Nem kezdeném vele újra.Én jelenleg nagyon boldog vagyok,Veled! 

-Menjünk már! - nyitott be a kis szobába Louis. Igen,ő Lou.Mindig a legjobb pillanatokat szakítja meg.

-Siessetek már.Éhes vagyok!-nyávogott Niall.

-Azt hiszem jobb lesz,ha megyünk.- mosolyogtam Harryre.Minden kételyem el szállt.Nem tudom,hogy nem bízhattam Harryben.Tényleg Ő az,akit kerestem.És meg is találtam.

-Minden rendben?- pattant oda mellém Liam.

-A legnagyobb rendben.-kacsintottam rá. És most tényleg így gondoltam.

12.- Döntés előtt

Sziasztok! 

Bár nem lett meg a 10 komment,de attól még megkapjátok a folytatást. Remélem tetszeni fog.! Továbbra is számítok a kommentjeitekre,és ha tetszik a blog,ajánld más ismerőseidnek is! :)

Valamint Ivettnek hála elkészült a fanvideó is. Nagyon köszönjük. xx

Este fogalmam sincs ,hogy keveredtünk haza.Szerintem közülünk csak Danielle maradt józan. Rengeteget beszélgettem vele,nagyon megkedveltem.Még aranyosabb,mint gondoltam volna.

Reggel 10 körül fájós fejjel keltem.Körbe néztem,és egy ismeretlen helyet láttam. Felültem,körbenéztem,és észrevettem,hogy Harry mellettem alszik. Ahogy szemügyre vettem a szobát,leesett,hogy Harry szobájában vagyunk. Jesszusom! Mi történhetett este?  Kimásztam az ágyból,és a fürdőszoba felé vettem VOLNA az irányt,ha tudtam volna,hogy hol van. Elég kínos volt,de végül Liammel találtam szembe magam,aki udvariasan elkalauzolt a fürdőbe. 

Miután megmosakodtam,elrendetem a hajam,visszamentem Harry szobájába. Még mindig aludt. Oda sétáltam mellé,egy puszit nyomtam az arcára,felkaptam a táskám,majd átsiettem a szomszédba. Evaék már nem voltak otthon. Jobb is. Első utam itt is a fürdőbe vezetett. Lezuhanyoztam,hajatmostam. Fél 12 körül lehetett,mikor csörgött a telefonom.

-Felébredtél ,álomszuszék? - nevettem a telefonban.

-Feeel. -ásítozott Harry- Hova tüntél? 

-Haza jöttem.

-Magyarországra? - ordítozott.

-Neem,bolond. Csak a szomszédba. 

-Jajj,már megijjedtem. Mi a mai program? 

-Nem tudom.Különösebben semmit nem terveztem. Neked? - kérdeztem vissza Harrytől.

- Szeretnék mindenféleképpen veled lenni. Ma este koncertet adunk Londonban. Van kedved eljönni? 

- Persze. 

-Akkor 4 körül gyere ki,megyünk kocsival,mert hangpróba is lesz.Oké? 

-Tökéletes.Akkor majd 4kor találkozunk.

- Puszi. - tette le a telefont Harry.

Melegség öntötte el a szívemet.Elképesztő,hogy még csak egy hete vagyok Londonban,és már is egy ilyen fiúval találkozok. Még sose éreztem ilyet.Nem hiszek a szerelem első látásban,de ez valami olyasmi. Egyre jobban belebolondulok Harrybe. 

Jut eszembe.Beszélnem kéne anyáékkal erről az egészről. Mármint nem Harryről,hanem a turnés ügyről. Erőt vettem magamon,majd besétáltam a szobámba. Bekapcsoltam a laptopom,bejelentkeztem Skypera,és szerencsémre-vagy mégsem?! - anya is fent volt. Egyből videóhívást kezdeményeztem vele. Megbeszéltük a szokásos dolgokat,majd rátértem a lényegre.

-Anya,most valami más miatt akaork amúgy beszélni. Egy óriási lehetőséget kaptam. Kérlek hallgass végig,és csak a végén válaszolj,vagy mondj bármit is. Szóval,tudod,One Direction. Nos,a fiúk a szomszédban laknak.Nagyon összebarátkoztam velük,és szeptember 30-án turnézni indulnak Amerikába. A srácok hallottak énekelni,és azt mondták,hogy beszéltek a menedzsmenttel,hogy jó lenne ha mehetnék velük.Ezért ha akarok,szerdán elmehetek egy meghallgatásra,és ha jól sikerül lemezszerződést kapok,és a fiúkkal turnézni megyek Amerikába előzenekar ként. Nos,mit szólsz hozzá? - fejeztem be félve. Tudom,hogy mi lesz anya válasza.. 

-Jesszusom Roberta! Ez komoly? Hát ez eszméletlen! Nagyon büszke vagyok rád. Természetesen el mész a meghallgatásra,ügyes leszel,és mész Amerikába turnézni! - mosolygott a kamerába. 

Hogy mi az isten? Mintha feje tetejére állt volna a világ. Először jóba leszek Harry Stylesszal,majd mégjobban jóba,aztán felajánlják,hogy mennyek velük turnézni,a szigorú anyám meg még el is enged? Jesszusom. 

-Anyaaa,ez komoly?Tényleg elengedsz? És,és mi lesz a sulival?És a nyelvtanulással? - komolyan,magamat is megrémísztettem.Mintha anya beszélt volna belőlem.

-Kicsim,lehetsz magántanuló,nyelvet pedig Amerikában is tudsz tanulni.Ez egy egyszeri lehetőség,nem halaszthatod el. Most viszont mennem kell. Ebédelni megyünk anyuhoz,már így is késében vagyunk.Majd beszélünk.Szeretlek drágám,puszi.

-Én is,szia! - kapcsoltam ki a videóbeszélgetést.

Ránéztem az órámra,és 14:30at mutatott. Másfél órám van elkészülni. Kimentem a konyhába valami kaja után nézni.Evaék mindenről gondoskodtak nekem. Egy egész sült csirke volt a hűtőben. Megmelegítettem egy részét,gyorsan megettem. Be sszaladtam a szobámba,majd egy óriásit estem. Amilyen szerencsétlen vagyok,szerencsésen bevertem a szemöldököm. Nagyon fájt. Kimentem a fürdőszobába,majd láttam,hogy ömlik belőle a vér.

-Ez az,Roberta.Gratulálok!Ügyes vagy.- szidtam magamat hangosan.

10 perc volt mire iskerült elállítanom a vérzést,de szép nyoma maradt ott. Ilyenkor nagyon büszke vagyok magamra.

Óvatos léptekkel visszamentem a szobámba,majd elő kaptam egy tornacipőt,egy fehér toppot,egy piros és bézs pulcsit és egy fekete csőgatyát. Felöltöztem,majd a hajamat  csináltam meg. Ránéztem az órámra,és 15:58-at mutatott. Pont idében vagyok. Kinéztem az ablakon,és láttam,hogy Louis már kint áll. Még egy utolsó pillantást vetettem magamra a tükörben,felkaptam a telefonom az asztalról,majd kimentem.

-Jó isten Roberta! Mi történt veled? - nézett rém Louis,majd nevetni kezdett.

-Elestem,nem vicces. Nagyon borzasztó? - néztem rá mérgesen.

-Nem,amúgy nem feltünő,csak jó a szemem. - kuncogott.

-Olyan vagy ,mint Zayn lány kiadásban. -mért végig Niall,mikor kijött az ajtón.

-Nem tudom,ezt most bóknak vegyem? - nevettem.

-Ami Zayn,az már csak jó lehet. - pattant mellém Harry és puszit nyomott az arcomra. 

-Mehetünk. - Jött ki Zayn az ajtón . Ahogy végig néztem,full ugyan azok a ruhák voltak rajta,mint rjatam,csak férfi ruhában.Érdekes. 

-Liam? - érdeklődtem felőle.

- Már ott van. - válaszolt Louis.

-Na,és ,hogy döntöttél? El mész a meghallgatásra? - érdeklődött Zayn.

- Igen,elmegyek. - mosolyogtam . 

Mikor oda értünk,már kb 100 sikítozó lány volt ott a helyszínen.Pedig majd csak 4 óra múlva kezdődik a koncert.Mikor kiszálltunk a fiúk mintha észre se vették volna őket suhantak el mellettük. Láttam a lányokon,hogy ez nekik nem esik jól.Nekem se esett volna jól.

Mikor bementünk a koncert helyszínére,megpillantottuk Daniellet és Liamet.

-Sziasztok! -köszöntünk egyszerre a srácokkal.

-Késtetek. - jött ki egy magas ,30-31 év körüli férfi a az egyik öltözőből.- Ohh,Roberta?! Nagyon örülök.- nyujtotta felém a kezét.

-Öö,igen.Én is nagyon örülök.Kihez is van szerencsém?- mosolyogtam rá.

-A fiúk menedzsere vagyok,Bratt.Velem fogsz majd jönni szerdán a meghallgatásra. Készen állsz rá? - mosolygott.

-Azt hiszem. - néztem rá Harryre aki csak mosolygott.

-Oké,fiúk a helyetekre.Gyorsan végigpróbáljuk az egész estét!- parancsolt.

-Az egészet? Ne máááááááááááááár.Addigra éhen halok. - nyávogott Niall.

-Oké,akkor majd kezdünk 20 perc múlva. Gyorsan csináljátok meg a szükséges dolgaitokat. 20 perc! Az idő telik.Gyorsan. - kiabált,majd el is ment. Szimpatikus pasi.

Közbe eszembe jutottak a kint álló rajongók.Gyorsan Bratt után szaladtam.

-Ööö,bocsi.Tudnál adni pár felesleges papírt,meg tollat?

-Persze,gyere,itt az irat tár.Vagy nem is tudom minek mondható.

Kaptam jó pár papírlapot,amiket elkezdtem széttépni. 7 tollat adott ide,de nekem csak 5-re volt szükségem. Oda szaladtam a fiúkhoz,majd megkértem,hogy írjanak párat alá.

5 perc alatt kb. 50 kis cetlit dedikáltak alá.Megfogtam egy adagot,és kisiettem a rajongókhoz. Oda mentem hozzájuk,beszélgetni kezdtem velük.Volt,aki felismert,hogy ki is vagyok.Mikor oda adtam nekik az autógrammokat,óriási ölelést kaptam mindenkitől. Elfogytak a kártyák,de megnyugtattam mindenkit,hogy hozok még. Épp befele indultam,mikor egy erős kéz rántott hátra.  

11. 2.rész - Csodálatos szülinap

Hello,hello:D Örülök,hogy ennyi visszajelzést kapok,úgyhogy marad a 10 kommentes szabály. 10 komi és hozom a kövit.:) 

puszii

-Harry,é,ééé,én én nem tudom.Nagyon kedvellek,de én nem tudok egy hét alatt szerelembe esni. Nem jó így,hogy nem tudom viszonozni azt,amit te érzel.- sütöttem le  a  fejem.

-Semmi baj.Én várok.-mosolygott,kezét az arcomra tette,majd ismét megcsókolt.

Mikoe odaértünk Harry ajtót  nyitott nekem,kiszálltunk a kocsiból. Nem figyeltem semmire,a járda fölött 20 méterrel repültem a boldogságtól.Egyszercsak feleszméltem,majdnem elestem,de Harry megfogott. Elő vette a gonosz nevetését,és nevetni kezdett rajtam.

Az egész este csodálatos volt.fél10 körül lehetett mikor Harry kapott egy SMS-t,Louistól,hogy lassan mennünk kéne.Harry kifizetett mindent,majd az ajtó felé invitált. Azt mondta,hogy bulizni megyünk,úgyhogy öltözzek át.Mikor hazaértünk,beszaladtam a házba,és előkaptam egy fehér toppot,egy fekete szoknyát,egy fekete platform magassarkút.Lemostam a mostani sminkem,majd egy másikat tettem fel. 20 perc alatt teljesen kész is voltam. Gondoltam átmegyek,biztos engem várnak.

Az ajtóhoz mentem,majd kiabálásra lettem figyelmes.A házból jött.Nem bírom ki,rettentő kíváncsi ember vagyok. Az ajtóhoz raktam a fejem,és hallgatózni kezdtem.

-Louis!Ne most,könyörögm. Majd holnap elmondom neki. Nem akarom elrontani ezt az egészet,és kérlek ne avatkozz bele.- Harry hangját ismertem fel.Sose hallottam még kiabálni.Mit akar ,kinek elmondani?

-Oké,Harold.Te tudod.Szerintem jobb lenne időben tudnia,míg beléd nem gabalyodik teljesen. 

-Ő még nem ,de én belé már igen.. - csuklott el a hangja.

Jobbnak láttam,ha visszamegyek a házba.Mire kigondoltam,és meg akartam valósítani,az ajtó kinyilott,én pedig be estem rajta.

-Roberta?!- hallottam Harry hangját.

-Öö,oo,izé.Én,öhm. Bocsi,sajnálom. - magyarázkodni akartam,de láttam ,hogy lényegtelen.

-Mit hallottál? - nézett rám elszomorodva.

-Hogy valamit valakinek el kell mondanod. 

-Tehát már menthetetlen a helyzet.Nem akartam ezt,nem akartam a születésnapod elrontani. Gyere,üljünk le,elmesélek mindent. - megszorította a kezem,majd húzott maga után.

-Szóval -láttam rajta,hogy nem akarja elmondani- Louis tegnap mondta,hogy szeptember 30-án indulunk Amerikába turnéra,és majd csak júniusba jövünk haza.. 

Egy szó nem jött ki  a számon,teljesen elsápadtam,amit úgy látszik mások is észrevettek rajtam.

-Deeee,erre van megoldás! - szólt közbe Louis. - Beszéltünk a menedzsmenttel és mondtuk,hogy lenne egy lányka,aki nagyon tehetséges énekes és táncos,és aki nagyon közel került Harold Edward Styles-hoz,és nem akarjuk Londonban hagyni. Így felajánlottak egy meghallgatást  -erre a szóra Harry is felkapta a fejét- szerdára.Ha minden jól megy,lemezszerződést kapsz,és jösz velünk turnézni,mint előzenekar. Na ,mit válaszolsz? 

-Hogy mi? Ezt nem is mondtad Louis! -pattant fel Harry.

-Honnan tudod,hogy énekelek és táncolok? - néztem rá Louisra.

-Harrytől. 

-Jézusom.Ez-ez,nem tudom.Nyelvet jöttem ide tanulni -ami sikerült is,jegyeztem meg magamban- ,de áhh,nem tudom. Nekem ezt meg kell beszélnem a szüleimmel.Meg amúgyis.Mi lesz a sulival? Jövőre érettségizek és .. 

-Magántanár? Szüleiddel beszélünk mi.És minden elintézve. - szakított félbe Liam. 

-Istenem,srácok.Én ezt nem tudom.- néztem rá Harryre,akin láttam,hogy sokkal vidámabb.

-Hanyagoljuk  a témát! Bulizni akarok. - szólt közbe Zayn.

-Oké,menjünk.- megfogtam Harry kezét majd az ajtó felé indultam. Mivel nem férünk be mind a 6an a kocsiba ,Danielle-t is fel kell vennünk,és nem lesz az este végére józan sofőr,ezért 2 taxival megyünk. Az egyikkel én,Harry és Niall,a másikkal Zayn,Liam,Louis és majd Danielle. 

Mivel még Daniellet is felvették,mi hamarabb oda értünk. Meglepő,nem láttam egy fotóst se. Bementünk a szórakozóhelyre,és elképesztő volt. Teljesen más,mint a magyarországi klubbok. Normálisan bulizó emberkék voltak mindenhol.

A fiúk teljesen őrültek.Főkeg,ha még isznak is. Fél 12 körül elcsendesítették a klubbot,és egy magas ,fiatal srác kért egy kis figyelmet.

-Itt vannak ma velünk a One Directionös srácok,akik ünnepelnek. Hogy kit? Egy közeli barátjuk születésnapját.Úgyhogy boldog születésnapot kívánunk Robertának! Roberta,ide jönnél kicsit?- nézett rám,mintha ismerne. Honnan tudja,hogy én vagyok Roberta?

Felsétáltam a szinpadra ,majd elkezdett mindenki énekelni. Egy alacsony lányka egy nagy tortát tolt be a terem közepére,amelyre az volt írva: " Boldog születésnapot Roberta. Szeretünk, 1D "

Könnyek szöktek a szemembe.Még sose volt ilyen születésnapom . Mgekértek,hogy fújjam el a 17 gertyát.Lesétáltam,majd elfújtam. Mindig kívánok,most viszont ezt kihagytam. Úgy érzem mindenem meg van.És ezt a tudatot megerősítette Harry is. Oda jött mögém,megfogta a derekam,maga felé fordított ,majd megcsókolt.

-Boldog születésnapot.- mosolygott .

11.- Csodálatos szülinap

Harry_Styles Harry Styles 

ma végre vele lehetek..:) szép napot mindenkinek xx

4 minutes ago  Favorite  Retweet  Reply

Teljesen megdermedtem. Néztem magam elé és csak mosolyogni tudtam. El sem hiszi az ember,hogy Harry Styles örül,hogy egy kicsit is vele lehet. Ebben az esetben nem Harry az,akinek örülni kéne,hanem nekem. És örülök is. Alig várom az estét. Végre el tudunk menni kettesben is valahova,úgy,hogy semmi,és senki nem fog minket megakadályozni. -remélem-

Visszaírtam pár embernek Facebookon a köszöntéshez,majd Twitteren is. Gyorsan átfutva,nem találtam semmi bántót. Sőt még egy  olyan tweetet is olvastam,h „Ne foglalkozz Carolinenal,aranyosak vagytok ! Boldog születésnapot. „ Nagyon örülök,hogy nem támadnak nekem,viszont az,hogy aranyosak vagyunk EGYÜTT.. Igazából nem tudom mi van köztem és Harry között. Az egyértelmű,hogy mindketten vonzódunk a másikhoz,de ,hogy pontosan akkor most mi is van.. Ennek a végére pontot kell tenni..

A gondolatmenetemet Eva szakította meg. Telefonon hívott.Semmi kedvem nem volt felvenni.És nem azért,mert nem akarok Eva-val beszélni,hanem mert annyira imádom a csengőhangom. A kedvend 1D dalomon, az Everything about you-n szólal meg  a telefonom.

-Szia Eva!- szóltam bele.

-Jó reggelt. Ugye nem keltettelek fel? – kérdezte aggódóan.

-Neem,dehogy . Már rég fent vagyok. Miért hívtál?

-Csak meg akartam kérdezni,hogy tervezel-e valamit estére.. – érdeklődött.

-Hááát,igazából.. Öööö,igen. Harryvel mennénk el vacsorázni,hanem gond.- húztam a  szavakat.

-Persze,hogy nem gond.Épp ellenkezőleg.Mivel ma is sokáig dolgozunk,aggódtam,hogy nem-e lesz baj,hogy nem ünnepled velünk a születésnapod.De akkor nagyon örülök! Jó szórakozást. Most viszont le kell tennem. Vigyázz magadra. Szia

-Köszönöm. Szia,jó munkát.- tettem le a telefont,majd mosolyogtam egyet.

*Harry szemszöge*

Mivel Robertának nem mondtam meg,hogy mikor-hol találkozunk,írtam neki gyorsan egy SMS-t. Többre nem volt időm,rengeteg dolgom volt még estig.

„ 7-re ott vagyok érted. xx „

Elküldtem,majd ledobtam a kanapéra  a telefont. Bementem a konyhába,ahol Louis és Niall ebédeltek.

-Hé,srácok! Akkor megvan már,hogy melyik szórakozóhelyre megyünk este? És a torta? A limuzin? Elintéztétek,hogy ne legyenek fotósok? És..

-Harry,Harry, nyugi! Minden el van intézve. Az Astoria-ba megyünk.7-re hívtam ide a limuzint.A torta készen van.Fotósok kilőve. Mindent a legnagyobb rendben tartok! – nevetett rám. Persze,mikor Louis azt mondja,hogy minden a legnagyobb rendben van,akkor tuti nem úgy van. Nem hagyhatom,hogy elszúrják ezt az egészet.

-Oké,Louis.Kivele. Mit nem tudtál megcsinálni? – néztem rá idegesen.

-Mi?Hogy mi,mi? Én,én hát,ahhj. Szóval,minden meg van,csak éppen ne úgy ahogy te akartad. Limuzint nem tudnak küldeni,csak egy kisbuszt.. – nézett maga elé .

-HOGY MICSODA? LOUIS TE MEG VAGY HUZATVA? –ordibáltam rá- Egy kisbusszal vigyem el vacsorázni Robertát? Jézusom.. Nem igaz,hogy semmit nem lehet rád bízni. Most mit csináljak? –mérgelődtem.- CAROLINE! . ordítottam föl,majd kiszaladtam a nappaliba a telefonomért.

Mikor még Caroline-nal együtt voltunk az volt a legnagyobb vágya,hogy elvigyem vacsorázni,limuzinnal. Amit meg is kapott. Mivel nincs más lehetőség,muszáj leszek ő tőle segítséget kérni.

-Öhm,szia Caroline.

-Ohh,Harry.Sziaaa. Mi a helyzet veled?-érdeklődött felőlem.Tudtam,hogy amúgy nem érdekli..

-Semmi érdekes. Csak el szeretném kérni a limuzinos számát,akivel téged vittelek vacsorázni..

-Ohohoho,tudtam.Tudtam,hogy nem azért hívsz,mert érdekellek.  Hát drága Harry,nem fogom azért megadni a számát,hogy erre-arra furikázgassatok az új kis barátnőddel.. Az a lány nem érdemel meg téged. Egy kis senki..

Nem bírtam hallgatni Caroline féltékenységi rohamát,úgyhogy inkább letettem a telefont.Miért is gondoltam,hogy majd megadja nekem a számát.. ? Csodálatos,tehát limuzin kilőve. Mi jöhet még?

-Harry,vicceltem. – hallottam Louis hangját magam mögül.

-Mivan?

-Nem kisbusz jön,hanem limuzin.Csak idegesíteni akartalak.- kuncogott.

-Louis te idióta! – ordibáltam vele,majd ráugrottam és ütni kezdtem a vállát.

-Áúúú,ez fáj.Most mié,mié,miért kapoooom? – visítozott .

-Szerinted? – másztam le róla.

Azzal a tudattal,hogy minden rendben van,felsiettem a szobámba,és elkezdtem készülődni..

*Roberta szemszöge*

Jesszusom Roberta! Mindjárt 7 óra. Alig fél órám van elkészülni. Harry kitér  a hitéből,ha nem leszek kész. -szidtam magamat.

Gyorsan Előkotortam a ruhát,amit Eva tegnap hozott. Egy mini estélyi szerűség volt,testhez simuló.Lila selyemből volt. Elképesztően gyönyörű. Ezt kaptam tőle szülinapomra. Codytól pedig egy hozzá pont passzoló nyakláncot. Mikor felvettem,elképesztően néztem ki. Nem szoktam magam dicsérgetni,de olyan ,mintha nem is én lettem volna. Göndör fürtöket csináltam –az egyébként egyenes- hajamból,feltettem a ruhához illő sminket,és már hallottam is ,hogy csengettek. Felkaptam a kézitáskám,és kisiettem az ajtóhoz.

-Uuuuuuuuuuu- mért végig Harry- eszméletlenül nézel ki. Nem tudtam,hogy van ember aki még rajtam is túl tesz. –mosolygott.- Mehetünk,hölgyem?- nyújtotta a kezét a karom felé.

-Igen,uram. Mellesleg meg kell jegyeznem,te se nézel ki rosszul.-kacsintottam rá,majd egyik pillanatról a másikra egy hosszú,fekete limuzinra tapadt a szemem.

-Jézusom Harry.Ez,ez,ezzel megyünk? – néztem rá elképedve.

-Nem,ez nem tudom kié. Biciklivel megyünk.- próbált komoly maradni,de nem sikerült neki. Nevetésben tört ki. Imádtam,mikor a saját viccein nevet. Igazából mindent imádtam amit csinál.Még egy ember sem volt rám ilyen hatással. Elképesztő.

Mikor a limuzinhoz értünk, kinyitotta nekem az ajtót.Ne sokkal ezután a másikoldalról ő is beült,és szólt a sofőrnek,hogy induljunk. Még sose ültem limuzinban. És az a tudat,hogy mind ezt csak miattam rendelte. Még mindig nem találok más szót,csak azt,hogy elképesztő. Harry egy üveg pezsgőért nyúlt mire megállítottam.

-Héé Harold! Kiskorú vagy! –nevettem rá.

-Az engem nem akadályoz meg. – mosolygott,majd öntött mindkét pohárba.- Szeretnék koccintani a szülinapodra!Remélem csodálatos lesz. Még arra is,hogy a sors megajándékozott veled,és ,hogy találkozhattunk. Nem tudom mi lenne most velem nélküled. Még egy ember mellett se éreztem magam így,mint melletted. Mikor más lányokkal voltam együtt,azt hittem az a szerelem.De rájöttem,hogy tévedtem. EZ a szerelem.- fejezte be a mondatát,majd megcsókolt.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Sziasztok! Itt az új rész.:) Remélem tetszik:) Holnap nem hozok rész,majd csak vasárnap,de  csak akkor,ha meglesz a 10 komment! 

xx,dori