12.- Döntés előtt

Sziasztok! 

Bár nem lett meg a 10 komment,de attól még megkapjátok a folytatást. Remélem tetszeni fog.! Továbbra is számítok a kommentjeitekre,és ha tetszik a blog,ajánld más ismerőseidnek is! :)

Valamint Ivettnek hála elkészült a fanvideó is. Nagyon köszönjük. xx

Este fogalmam sincs ,hogy keveredtünk haza.Szerintem közülünk csak Danielle maradt józan. Rengeteget beszélgettem vele,nagyon megkedveltem.Még aranyosabb,mint gondoltam volna.

Reggel 10 körül fájós fejjel keltem.Körbe néztem,és egy ismeretlen helyet láttam. Felültem,körbenéztem,és észrevettem,hogy Harry mellettem alszik. Ahogy szemügyre vettem a szobát,leesett,hogy Harry szobájában vagyunk. Jesszusom! Mi történhetett este?  Kimásztam az ágyból,és a fürdőszoba felé vettem VOLNA az irányt,ha tudtam volna,hogy hol van. Elég kínos volt,de végül Liammel találtam szembe magam,aki udvariasan elkalauzolt a fürdőbe. 

Miután megmosakodtam,elrendetem a hajam,visszamentem Harry szobájába. Még mindig aludt. Oda sétáltam mellé,egy puszit nyomtam az arcára,felkaptam a táskám,majd átsiettem a szomszédba. Evaék már nem voltak otthon. Jobb is. Első utam itt is a fürdőbe vezetett. Lezuhanyoztam,hajatmostam. Fél 12 körül lehetett,mikor csörgött a telefonom.

-Felébredtél ,álomszuszék? - nevettem a telefonban.

-Feeel. -ásítozott Harry- Hova tüntél? 

-Haza jöttem.

-Magyarországra? - ordítozott.

-Neem,bolond. Csak a szomszédba. 

-Jajj,már megijjedtem. Mi a mai program? 

-Nem tudom.Különösebben semmit nem terveztem. Neked? - kérdeztem vissza Harrytől.

- Szeretnék mindenféleképpen veled lenni. Ma este koncertet adunk Londonban. Van kedved eljönni? 

- Persze. 

-Akkor 4 körül gyere ki,megyünk kocsival,mert hangpróba is lesz.Oké? 

-Tökéletes.Akkor majd 4kor találkozunk.

- Puszi. - tette le a telefont Harry.

Melegség öntötte el a szívemet.Elképesztő,hogy még csak egy hete vagyok Londonban,és már is egy ilyen fiúval találkozok. Még sose éreztem ilyet.Nem hiszek a szerelem első látásban,de ez valami olyasmi. Egyre jobban belebolondulok Harrybe. 

Jut eszembe.Beszélnem kéne anyáékkal erről az egészről. Mármint nem Harryről,hanem a turnés ügyről. Erőt vettem magamon,majd besétáltam a szobámba. Bekapcsoltam a laptopom,bejelentkeztem Skypera,és szerencsémre-vagy mégsem?! - anya is fent volt. Egyből videóhívást kezdeményeztem vele. Megbeszéltük a szokásos dolgokat,majd rátértem a lényegre.

-Anya,most valami más miatt akaork amúgy beszélni. Egy óriási lehetőséget kaptam. Kérlek hallgass végig,és csak a végén válaszolj,vagy mondj bármit is. Szóval,tudod,One Direction. Nos,a fiúk a szomszédban laknak.Nagyon összebarátkoztam velük,és szeptember 30-án turnézni indulnak Amerikába. A srácok hallottak énekelni,és azt mondták,hogy beszéltek a menedzsmenttel,hogy jó lenne ha mehetnék velük.Ezért ha akarok,szerdán elmehetek egy meghallgatásra,és ha jól sikerül lemezszerződést kapok,és a fiúkkal turnézni megyek Amerikába előzenekar ként. Nos,mit szólsz hozzá? - fejeztem be félve. Tudom,hogy mi lesz anya válasza.. 

-Jesszusom Roberta! Ez komoly? Hát ez eszméletlen! Nagyon büszke vagyok rád. Természetesen el mész a meghallgatásra,ügyes leszel,és mész Amerikába turnézni! - mosolygott a kamerába. 

Hogy mi az isten? Mintha feje tetejére állt volna a világ. Először jóba leszek Harry Stylesszal,majd mégjobban jóba,aztán felajánlják,hogy mennyek velük turnézni,a szigorú anyám meg még el is enged? Jesszusom. 

-Anyaaa,ez komoly?Tényleg elengedsz? És,és mi lesz a sulival?És a nyelvtanulással? - komolyan,magamat is megrémísztettem.Mintha anya beszélt volna belőlem.

-Kicsim,lehetsz magántanuló,nyelvet pedig Amerikában is tudsz tanulni.Ez egy egyszeri lehetőség,nem halaszthatod el. Most viszont mennem kell. Ebédelni megyünk anyuhoz,már így is késében vagyunk.Majd beszélünk.Szeretlek drágám,puszi.

-Én is,szia! - kapcsoltam ki a videóbeszélgetést.

Ránéztem az órámra,és 14:30at mutatott. Másfél órám van elkészülni. Kimentem a konyhába valami kaja után nézni.Evaék mindenről gondoskodtak nekem. Egy egész sült csirke volt a hűtőben. Megmelegítettem egy részét,gyorsan megettem. Be sszaladtam a szobámba,majd egy óriásit estem. Amilyen szerencsétlen vagyok,szerencsésen bevertem a szemöldököm. Nagyon fájt. Kimentem a fürdőszobába,majd láttam,hogy ömlik belőle a vér.

-Ez az,Roberta.Gratulálok!Ügyes vagy.- szidtam magamat hangosan.

10 perc volt mire iskerült elállítanom a vérzést,de szép nyoma maradt ott. Ilyenkor nagyon büszke vagyok magamra.

Óvatos léptekkel visszamentem a szobámba,majd elő kaptam egy tornacipőt,egy fehér toppot,egy piros és bézs pulcsit és egy fekete csőgatyát. Felöltöztem,majd a hajamat  csináltam meg. Ránéztem az órámra,és 15:58-at mutatott. Pont idében vagyok. Kinéztem az ablakon,és láttam,hogy Louis már kint áll. Még egy utolsó pillantást vetettem magamra a tükörben,felkaptam a telefonom az asztalról,majd kimentem.

-Jó isten Roberta! Mi történt veled? - nézett rém Louis,majd nevetni kezdett.

-Elestem,nem vicces. Nagyon borzasztó? - néztem rá mérgesen.

-Nem,amúgy nem feltünő,csak jó a szemem. - kuncogott.

-Olyan vagy ,mint Zayn lány kiadásban. -mért végig Niall,mikor kijött az ajtón.

-Nem tudom,ezt most bóknak vegyem? - nevettem.

-Ami Zayn,az már csak jó lehet. - pattant mellém Harry és puszit nyomott az arcomra. 

-Mehetünk. - Jött ki Zayn az ajtón . Ahogy végig néztem,full ugyan azok a ruhák voltak rajta,mint rjatam,csak férfi ruhában.Érdekes. 

-Liam? - érdeklődtem felőle.

- Már ott van. - válaszolt Louis.

-Na,és ,hogy döntöttél? El mész a meghallgatásra? - érdeklődött Zayn.

- Igen,elmegyek. - mosolyogtam . 

Mikor oda értünk,már kb 100 sikítozó lány volt ott a helyszínen.Pedig majd csak 4 óra múlva kezdődik a koncert.Mikor kiszálltunk a fiúk mintha észre se vették volna őket suhantak el mellettük. Láttam a lányokon,hogy ez nekik nem esik jól.Nekem se esett volna jól.

Mikor bementünk a koncert helyszínére,megpillantottuk Daniellet és Liamet.

-Sziasztok! -köszöntünk egyszerre a srácokkal.

-Késtetek. - jött ki egy magas ,30-31 év körüli férfi a az egyik öltözőből.- Ohh,Roberta?! Nagyon örülök.- nyujtotta felém a kezét.

-Öö,igen.Én is nagyon örülök.Kihez is van szerencsém?- mosolyogtam rá.

-A fiúk menedzsere vagyok,Bratt.Velem fogsz majd jönni szerdán a meghallgatásra. Készen állsz rá? - mosolygott.

-Azt hiszem. - néztem rá Harryre aki csak mosolygott.

-Oké,fiúk a helyetekre.Gyorsan végigpróbáljuk az egész estét!- parancsolt.

-Az egészet? Ne máááááááááááááár.Addigra éhen halok. - nyávogott Niall.

-Oké,akkor majd kezdünk 20 perc múlva. Gyorsan csináljátok meg a szükséges dolgaitokat. 20 perc! Az idő telik.Gyorsan. - kiabált,majd el is ment. Szimpatikus pasi.

Közbe eszembe jutottak a kint álló rajongók.Gyorsan Bratt után szaladtam.

-Ööö,bocsi.Tudnál adni pár felesleges papírt,meg tollat?

-Persze,gyere,itt az irat tár.Vagy nem is tudom minek mondható.

Kaptam jó pár papírlapot,amiket elkezdtem széttépni. 7 tollat adott ide,de nekem csak 5-re volt szükségem. Oda szaladtam a fiúkhoz,majd megkértem,hogy írjanak párat alá.

5 perc alatt kb. 50 kis cetlit dedikáltak alá.Megfogtam egy adagot,és kisiettem a rajongókhoz. Oda mentem hozzájuk,beszélgetni kezdtem velük.Volt,aki felismert,hogy ki is vagyok.Mikor oda adtam nekik az autógrammokat,óriási ölelést kaptam mindenkitől. Elfogytak a kártyák,de megnyugtattam mindenkit,hogy hozok még. Épp befele indultam,mikor egy erős kéz rántott hátra.