19.Költözés

Sziasztooook!
 Már voltak akik kérdezték,hogy mikor hozom a folytatást. Hamarabb ígértem nekik,de elhúzódott,most viszont itt van. Valamennyivel hosszabb,mint az előzőek,de olyan nagy fordulat nem történik benne.Ennek ellenére remélem,hogy elnyeri a tetszéseteket. Számítok továbbra is a kommentjeitekre!
Jó olvasást. xx,Dori










Reggel Harry szuszogására ébredtem. Eszméletlen édes akkor is,mikor alszik. Felkeltem az ágyból,és kicsit sétálgattam a szobában. Jó volt biztonságos helyen kelni. Szerettem volna ezt az egészet elfelejteni. Legszívesebben most azonnal haza mentem volna,de tudtam,most nem lehet. Erősnek kell lennem,és nem az elején feladnom. Kaptam egy óriási lehetőséget,amit most nem adhatok fel. Össze kell magam szednem,és úgy vennem,mintha meg sem történt volna.

-Min gondolkozol? - ölelt meg Harry hátulról. A kezeit végigsimította  a kezeimen,majd a derekamon állapodtak meg. Kirázott a hideg.
-Semmi érdekesen.-mosolyogtam,majd Harry felé fordultam. Közeledni kezdett az arcával felém..
-Jóreggelt fiatalok! - rontott be  a szobába Mr.Styles. Egy mosoly terült végig az arcán,mikor meglátott minket. Haryvel mindketten szétugrottunk egymástól.-Látom minden rendben van.Akkor már mehetsz is haza!
-Tényleg?Már most mehetek? Ohh,de jó! - kérdeztem boldogan. Nem szeretek a kórházban lenni,ezért nagyon örültem a jó hírnek.
-Igen! Jó turnézást! Vigyázzatok magatokra.. és egymásra! - kacsintott rá Harryre,mire ő mosolyogni kezdett.


-Ki tud még erről? - kérdeztem Harryt,mikor beszálltunk a kocsiba.
-Rajtam, a nagybácsin ,és a rendőrökön kívül senki.
-Akkor maradjon is így.Szeretném elfelejteni.- ejtettem meg egy kényszer mosolyt,majd magam elé meredtem. Bevillant pár kép a tegnap estéről.Nem!Nem szeretném még egyszer átélni.Borzasztó volt.Remélem a turné,és más teendők segítenek majd elfeledtetni ezt. És örülök,hogy biztonságban érezhetem magam egy ilyen csodálatos fiú mellett.
-Meddig akarsz még a kocsiban ülni? - mosolygott Harry a kocsin kívülről.
-Jaa,már itt is vagyunk? - mosolyodtam el,majd kiszálltam  a kocsiból.- Azt hiszem be megyek Evaékhoz. Azt se tudják,hol voltam este..- nyomtam egy puszit Harry arcára,majd besiettem a házba.

-Sziaa.. Jézusom! - eszméletlen látvány fogadott.Mindenhol törött edények,poharak, a cuccok szét hajigálva. Sírást hallottam az én szobámból. Óvatos léptekkel mentem be. Eva ült az ágyon,össze görnyedve..Mi történt? - ültem le mellé átkarolva.
-Codyval össze vesztünk,és úgy döntöttünk elválunk.. - mondta ki nagy nehezen a szavakat egy-egy szipogás közepette.
-Oooo,én,én annyira sajnálom! -hajtottam a fejemet  a vállára.
-Megtennél egy szívességet?-nézett rám kisírt szemekkel.
-Persze!
- Erre a pár napra átköltöznél Harryékhez? Nem akarom,hogy hallgatnod és látnod kelljen a veszekedésünket. Nagyon örülök,hogy megismertelek,és sok sikert a turnéhoz!- hagyta el egy kósza mosoly az arcát,majd vissza hajtotta a fejét.

Tudom,hogy mellette kéne maradnom,de ha ezt akarja,nem fogok ellenkezni. Össze szedem a cuccaim,és erre a pár napra átmegyek Harryhez.. Persze ha beleegyezik. Meg kell vele beszélnem. - futott át az agyamon ez a pár gondolat,majd kiszaladtam az ajtón,át a srácokhoz.Éppen egy párna csatát zavartam meg,mikor benyitottam.Nem is akármilyet. A fiúk meztelenül ütögették egymást. Amilyen lendülettel benyitottam,úgy is fordultam vissza.

-Robertaaa! - hallottam kivűlről egyszerre a kiabálásukat. Oké,megtanulhatnám,hogy ne nyissak be 5 fiú házába csak úgy.

-Gyere be. - nyitotta ki az ajtót pár perc múlva Liam mosolyogva.
-Bocsi,bocsi,nem tudtam,hogy ilyeneket csináltok.-nevettem el magam.
-Nem gond! - kiabálta Louis.- Haroldnak kifejezetten tetszett is.-nézett rá széles mosollyal a félmeztelen Harryre.
-Sejtettem. Amúgy beszédem van veled.- fogtam meg Harry kezét,majd a szobája felé húztam.
-Mit követtem el? - mosolygott.
-Semmit. Csak szívességet szeretnék kérni. - néztem rá komolyan,mikor beértünk a szobájába.
-Hallgatlak. - mondta diplomatikusan,majd lehuppant az ágyára.- Nem jössz ide mellém? -  húzogatta a szemöldökét.
-NEM!Elkezdhetném a  mondanivalóm?- mosolyogtam rá.
-El.- válaszolt semlegesen.
-Szóval,Eva és Cody elválnak.És Eva megkért,hogy amíg még itt vagyok Londonban,háát,hogy is mondjam,költözzek el onnan.. És mivel nem ismerek senkit,és nincs hova mennem,arra gondoltam,hogy esetleg..
-Igen,elférünk ketten az ágyamon! - pattant fel Harry boldogan.
-Köszönöm.- közelebb léptem,majd megöleltem.- Akkor segítesz áthozni a cuccaimat?
-Mehetünk.

*Harry szemszöge*

Mikor beléptünk az ajtón mindenhol szétszórt cuccok,törött edények,poharak voltak. Elképedve néztem Robertáta. Úgy látszik,így még jobb döntés,hogy erre a pár napra hozzám költözzön. Bár nem bánnám,ha pár napra lakna velem. Oké,turnézni megyünk,ami azt is jelenti,hogy rengeteget leszünk együtt. Nagyon örülök neki.Viszont féltem. Féltem a rajongóimtól.Tudom,hogy milyenek tudnak lenni.Oké,nem mind,de van egy-kettő. Nem akarom,hogy ok nélkül támadják. Mert pont ő az,aki mindent meg tesz azért,hogy megszerettesse magát az emberekkel.Azt el telt idő alatt,mióta megismertem,teljesen belopta magát  a szívembe. Nem akarom,hogy valami baja ,vagy bántódása essen. Ami tegnap történt is ,kis híján rosszabbul is történhetett volna. 

-Ki hozom a cuccaimat a szobából.-  súgta a fülembe,majd megállított az ajtó előtt.

Kipakolt kb. 6 bőröndöt,majd átcipeltük a szomszédba.

-Több cuccot hoztál magaddal,mint amennyi cucca van Zaynnek összesen! -jegyeztem meg viccesen.

-És ez csak az egyharmada ,a többi otthon van.- nevetett,majd leült az ágyamra.

-Na,és mit terveztél mára?Esetleg vadabb vizekre evezünk,és..

-Nem,Harold!Ne gondolj ilyenekre.-szakított félbe,majd egyszerre nevettünk föl.

-Ha nem,hát nem...- mosolyogtam rá,leültem mellé az ágyra,majd számat  a szájához tapasztottam. Soha nem voltam még ilyen boldog,mint az utóbbi időben.