43.- Nem hagyhatsz itt!

Sziasztok!:)
Meghoztam az új részt..
Nos,mivel már nem sok ihletem van új részekhez,hamarosan  vége lesz a blognak.Viszont mivel nagyon a szívemhez nőtt az írás,érdekelne,hogy van-e olyan,aki igényt tartana egy új blogra? Jobban mondva,ki az ,aki olvasná? Mert már az új  blog alapja körvonalozódott a fejemben,és érdkelne,hogy van-e olyan,aki azt is olvasná?!:) Kérlek titeket,minden féleképpen kommenteljetek valamit ezzel kapcsolatban! Jó olvasást.:) xx


-Semmit nem hagytatok itthon?-kérdezte Danielle aggodalmasan a fiúkra tekintve.
-Minden meg van,anya.-vicceskedett Niall,mire Danielle csak gúnyosan rámosolygott.
-Mindent el raktunk ne aggódj.-ölelte át Liam,majd egy nagy puszit nyomott a fejére.
-Nem aggódom,csak tudom,hogy valamit biztos itthon hagytok,és utána küldhetjük utánatok.-nevetett.
-Nyugi,minden meg van.-bizonygattam.
-Viszont,mi mind itthon maradunk,ha most azonnal el nem indulunk a reptérre.-kapta fel a cuccait Louis,majd az ajtó felé indult.
-Jó utat,vigyázzatok magatokra.Majd hívj,drága!-köszönt el Danielle tőlünk,majd Liamtől.



-2 perc,emberek,2 perc.Mindenki a helyén van?Roberta?-ordítozott Brett .
-Jelen.-ugrottam elé mosolyogva.
-WÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ.Tuti el szórom.Ki készülök.És itt van Justin is.WÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ.-járkált fel-alá Niall.
Igen,első kanadai állomás,és a nagy kedvencünk,Justin Bieber is eljött. Niall majd összeesik az izgalomtól.Viszont nem Ők,hanem én kezdek.. Hallottam kintről a sikításokat,a fiúk nevét,valamint az én nevemet is kiabálták.
-Indulj!-szólt rám Kevin,mire elindultam.
A közönségre néztem.Rengetegen voltak.Végig énekeltük a dalokat,majd felhívtuk Justint is a színpadra.Beszélgettünk egy kicsit a rajongókkal,és éppen kérdezni akartam valamit,amikor éles nyilallást éreztem a fejemben.Egyre erősödött,majd minden elsötétedett.

*Harry szemszöge*

Mindenkit azonnal kiküldtek az arénából,hogy a mentősök és a rendőrök be tudjanak jönni. Én egyfolytában Roberta kezét fogtam,és csak szólongattam.Szólongattam,mind hiába.Nem válaszolt.Bár a jogosítvány letételekor tanultunk újraélesztést,és ilyeneket,most még a pulzusát se tudtam normálisan kitapintani. A kezem remegett,és bár igen,férfi vagyok,sírtam. Nem,nem sírtam. Bömböltem. Ordítoztam. Próbáltak nyugtatgatni,de hiába. Nem is értem,miért gondolták,hogy lehetséges. A barátnőm haldoklik,mert fejbe lőtték. 

Mikor ide értek a mentősök feltették a hordágyra,és rohantak is vele a kórházba.

Kevinnel és Brettel beültünk a kocsiba,és utánuk mentünk. Értetlenül néztek rám.

-Harry légy férfi!Ne sírj.-mondta Kevin.

-Menj a francba.Ne mond meg mit tegyek,inkább siessetek bazdmeg!-ordibáltam rájuk.

Belefogok őrülni ebbe.Nem,egyszerűen nem történhet meg.Nem hagyhat itt! Ebben a pillanatban megcsörrent a telefonom.

-Mivan?-szóltam bele.

-Elkapták a lövöldözőt. Azt mondta,Justint akarta lelőni,és félre célzott.. Most viszik be a rendőrök..Mi is bemegyünk. Szólj ha van valami.-mondta Liam ,majd meg nem várva  a válaszom letette.

- Rohadj meg Justin Bieber.-motyogtam ..

-Mi?-nézett hátra Kevin.

-Mindegy..-válaszoltam remegő hangon.

Mikor odaértünk a kórházhoz,egyből szaladtunk be. A recepciós pulthoz szaladtunk,és Roberta felől érdeklődtünk.

-Öööööhm,eegy pillanat.-beszélt nyugodtan a nővér.

-Hölgyem sietne?A barátnőm haldoklik!-válaszoltam türelmetlenül.

-Máris!-mondta még mindig teljes nyugodtsággal...-Ohh,meg is van. Most vitték be a 112-es műtőbe. 2.emelet.-mondta,majd egyből szaladni kezdtem.

Mikor a műtő elé értem,hangokat hallottam.

-1,2,3. Gyerünk! 1,2,3.. - kiáltozott az orvos.

-Robertaaaa neee.Még nem hagyhatsz itt!-rogytam a földre összeroskadva,és sírtam. Csak sírtam..