24.- Naplemente

Sziasztook!
Mivel voltak akik panaszkodtak,hogy rövidek a részek,gondoltam kedveskedek nektek kicsit. Bár mára nem ígértem dupla részt,de még is hoztam nektek.Látjátok milyen kedves vagyok?:D
Fontos még,hogy elindítottam egy újabb szavazást,amit jövőhét vasárnap ,azaz február 12-én zárok le.Ha már ilyen aranyos,és kedves vagyok,hogy hoztam nektek még egy részt,szeretném ha ti is azok lennétek,és ha elolvastad kommentelnél valamit. Nagyon örülnék neki!
Jó olvasást. Puszi










-Beszállás a kocsiba! - tuszkolt be Harry a fekete Range Roverbe.
-Hova megyünk?-kérdeztem.
-Majd megtudod.. kacsintott rám sejtelmesen,majd elindult.

Egy ideig kocsikáztunk,mikor megálltunk.
-Itt vagyunk? - kérdeztem Harryre nézve kicsit félve. Körbe néztem,és sehol semmi. Harry komolyan valami pusztába hozott?
-Nos,az a gond,hogy nem. Nem tudom,hol vagyunk. - nézett maga elé,és hallottam a hangjában egy kis ijedtséget.
-Nem probléma.Az ilyen ügyekben jó vagyok.. Mindig eltévedek.- nevettem,majd előkaptam a telefonom.-Hova akarsz menni?
-Ha elárulom,már nem lesz titok.. - nézett rám furcsállóan Harry.
-Oké,Harold.Akkor vagy elmondod és a titkod már nem marad az,vagy  nem mondod el,a titkod megmarad,és mi meg itt maradunk a SEMMI közepén. - próbáltam neki komolyan el mondani,de a végét már elnevettem.
-Add ide! - kapta ki a telefonom a kezemből,majd bepötyögte a helyszínt.Kiszállt a  kocsiból,majd a hátsó üléshez ment.Valamit keresgélt,majd vissza ült. Egy sál volt a kezében.
-Ez minek?-mosolyogtam.
-Kösd be a szemed!-parancsolt rám,majd a kezembe nyomta.
-Ne nevettess már,Harry.. - mondtam,majd nevetni akartam,de mikor rá néztem,láttam,hogy komolyan gondolja.Oké,engedelmeskedek.

Reméltem,hogy Harry nem tévedt el a GPS segítségével ,mert feltűnően sokat kocsikáztunk,de mikor leállította az autót megnyugodtam.
-Tökéletes!-mondta,majd becsukta az ajtót. Hallottam,hogy kinyitja az én ajtómat,majd segített kiszállni.
-Levehetem?- kérdeztem mosolyogva.Bár lehet,hogy a semmibe mosolyogtam,mert nem láttam a sáltól semmit,hogy mi merre van..
-Még nem. Gyere utánam,fogom a kezet,nyugi. - megszorította a kezem,majd elindult. Egyszer csak megállt,és lassan levette szememről a sálat.
-Itt volnánk.- mosolygott rám.
-Hűűűűűű. - bámultam elképedve. Egy gyönyörű tengerparthoz érkeztünk,ahol kettőnkön kívül senki nem volt,csak a lemenő nap.
-Nem akarok nagyon nyálas lenni,de ezek a naplemente nézős cuccok általában bejönnek a lányoknak.Bár igaz,hogy te nem vagy egy átlagos lány,úgyhogy remélem,hogy nem nagyon utálod az ilyen csöpögős cuccokat,és.. - csak hadarta,és hadarta a szavakat egymás után,amit én nem bírtam tovább hallgatni. Számat az ő szájára tapasztottam,hogy végre legyen már csendben. Na oké,nem csak ezért. Hirtelen vakuvillanásokra,és csattogásokra lettünk figyelmesek. Oldalra néztem,és egy sereg paparazzit fedeztem fel,akik éppen felénk tartanak.Nem igaz,hogy itt se hagyják Harryt békén.
-Fuss! - szólt Harry,majd ott hagyva engem,elszaladt.
-Köszi! - indultam én is Harry után. Nem sokat futottam,mire arra lettem figyelmes,hogy megfordul. Érdekesen nézhettem rá,mert nagyon elkezdett nevetni.
-Miért jössz vissza? - kérdeztem furcsállva.
- Megbeszélem velük,hogy menjenek el.. - mondta teljesen komolyan gondolva az egészet.
-És szerinted majd el is mennek? - nevettem el magamat,amit Harry már nem hallott,mert a fotósokkal állt le tárgyalni.
Kis idő múlva Harry felém,a fotósok a másik irányba indultak el.
-Ezt,ezt meg,hogy? - kérdeztem tőle.
-Titok! - mosolygott,majd megfogta a kezem,és a tenger felé húzott.

Leült a homokba,majd maga után húzott.Szorosan átölelt és magához húzott.
-Nem akarlak elveszíteni..!
-Miért veszítenél el? - kérdeztem teljesen megrémülve.Van valami amit Harry tud,én pedig nem?
-Ha most vége lesz a turnénak,gondolom vissza mész Magyarországra.Nem akarom! Szeretném,ha itt maradnál velem. -mondta elcsukló hanggal.
- Nem hagylak itt! Nem szeretnék vissza menni. Új életet akarok kezdeni,egy teljesen más országban,más emberekkel. Veled! - öleltem meg szorosan,hogy érezze,hogy itt vagyok neki.
-Szeretlek. - súgta a fülembe,majd megcsókolt. Belefektetett a homokba,és kb. 10 percig így csókolóztunk. Ezt a romantikus pillanatot Anya zavarta meg.. Telefonon hívott.
-Szia Anya! - szóltam bele kicsit haragudva.
-Szia kicsim! Megérkeztetek biztonságban?Minden rendben van? - kérdezte aggódva.
-Igen,minden a legnagyobb rendben van,ne aggódj.- néztem rá Harryre,aki mosolyogva nézett rám. -Most viszont le kell tennem. Ööö,megyünk,el,izé,dolgom van. Szia,szeretlek.- nem vártam meg a válaszát,gyorsan letettem.
-Sajnos el kell ,hogy rontsam a helyzetet,de mennünk kéne.. Ma Zayn nap van,és 30 perc múlva  ott kell lenni.. Ne akarjuk kivívni a haragját.-nevetett,majd felállt,és nekem is segített.

Valahogy hamarabb vissza értünk,mint mikor ide értünk.Bementünk a szállodába,és Niall köszöntött minket.
-Jesszus!Annyira aranyosak vagytok! - ugrándozott laptoppal a kezében.
-ööö ,köszi.De miért is? - kérdeztem nevetve.
-Fent van egy mai kép a neten,mikor a naplementében csókolóztok! Kíváncsi vagyok a rajongók reakciójára! - mondta már kevésbé lelkesen.
-Istenem! Én meg mondtam,h ne tegyék fel,de áááhh.. - járkált föl és alá Harry.
-Oké,mindegy.Egyszer ennek is el kellett jönnie.. Úgy is tudtak már rólunk páran.. Ne idegeskedj.- öleltem át Harryt.

-Menjünk már emberek! Nem igaz,hogy az én estémet nem tudjuk normálisan végig csinálni! Siessetek.Gyorsan! -mászkált föl-alá ordibálva Zayn.
-Siessünk,mert tényleg megöl minket! -nevettem Harryre,majd elengedtem a kezét.

30 percig készülődtünk még,mire el tudtunk készülni. Zayn egy hangulatos étterembe invitált minket,ahol isteni ételeket csinálnak! Tényleg mindenki jól lakott,és nagyon jól éreztük magunkat. Most jött a szokásos szórakozás a vacsora után.
Zayn úti célul Disney Landet vette,ahol akármilyen meglepő is,először a tükörterembe mentünk be.
-Nekem kell egy ilyen otthonra! - lelkendezett Zayn.
-Azt gondoltuk..-mondta gúnyosan Lou.

Mire kijutottunk,el telt egy kis idő. A srácok elmentek WC-re,addig én odakint megvártam őket.Nyugisan üldögéltem,mikor egy kb. velem egy idős lány jött oda hozzám.
-Komolyan együtt vagytok Harry Stylesszal? - kérdezte felháborodva. Nem tudtam mit mondani,nem gondoltam,hogy ilyen hirtelen kitudódik. A helyzetet szerencsére megmentette Louis. Éppen akkor jött ki a WC-ről,így a lány oda szaladt hozzá,én pedig arrébb tudtam menni,valami olyan helyre,ahol nem vesznek észre. Most erre volt szükségem..

23.- Érkezés LA-be.

Sziasztook!
Meghoztam  az új részt! Remélem tetszik. Valamint lezártam a szavazást. A nyertes Harry lett,40 szavazattal!Mily meglepő:DDD Nemsokára új szavazást indítok. Addig is jó olvasást.x


Mikor leszálltunk a gépről ,olyan volt,mintha vissza repültünk volna az időben.Az időeltolódás miatt. Reggel 6 óra volt.Mikor kifele haladtunk újabb rajongósereg támadta le a fiúkat. A managerük nem akarta,hogy megálljanak,de a fiúknak  a  legfontosabb a világon a rajongóik.
Kb. 20 percet időztünk a reptéren,mikor végre mindenki sorra került,és tovább tudtunk menni.
Kisebb kocsikázás után odaértünk a szállodához.
A szállodában dolgozók bepakolták a csomagokat,majd minket is elvezettek a szobánkhoz.
Zayn a 210-es,Liam a 211-es,Louis a 212-es,Niall a 213-mas ,Harry pedig a 214-es szobába volt beosztva  a lap szerint,melyet elénk raktak.
-És én? - kérdeztem megrémülten.Ekkor Harry megfogta a lap mellett lévő tollat,és a Harry Styles mellé oda írta,hogy Roberta Malek.
-Te velem. - mosolygott,majd átkarolt.
-Jöjjenek utánnam! - szólt a recepciós nő.

Miután mindenki kényelmesen elhelyezkedett a szobájában,és leellenőriztük  a csomagokat, lefeküdtünk aludni.Délután lehetett,mikor Brett (manager) szólt mindenkinek,hogy keljünk,mert megyünk megnézni a vasárnapi koncert helyszínt.
-Ma is próbálunk? - kérdeztem tőle,mikor oda értünk.
-Nem,nem. Majd holnap.Csak eljöttünk felmérni a terepet.-mosolygott.- A nap további részében azt csináltok,amit akartok. -majd kisétált a koncertterem ajtaján.
-Akkor én megtámadok valami kajáldát! Ki tart velem? - nézett körbe Niall.
-Én megyek..- állt mellé Zayn.
-Én nem vagyok éhes.Szét akarok nézni a városban.-mondta Liam,majd elindult kifelé.
-Veled megyek!- futott utánna Louis.
-Akkor ketten maradtunk.- bújt hozzám Harry.
-Milyen meglepő.- nevettem.- És mit csinálunk?
-Mit szeretnél?
-Nem tudom.Most rád bízom magam. Te döntesz!- mondtam ki félve a mondatot. Ha Harry  dönt,sose lesz jó vége..
-Akkor már tudom is,hova megyünk!- fogta meg a kezemet,majd maga után húzott..

22.-Egy új élet kezdete

Nos,mint igértem,ma dupla résszel jövök.Meg is hoztam a folytatást! Remélem tetszik. Holnap korán reggel már fent lesz a következő rész.Csak miattatok felkelek korábban,mert máskor nem érnék rá.. :D

Nagyon köszönöm a kommenteket,és a visszajelzéseket.Imádlak titeket! ;) x

-ELKÉSÜÜÜÜÜÜÜÜÜÜÜÜÜÜÜÜÜÜÜNK! – ugrált az ágyon Niall.

- Jézus anyám Niall. Te észnél vagy? – ültem fel az ágyon mérgesen.

- Teljesen. Ma főpróba,és holnap repülünk Amerikába!Nem késhetünk el a főpróbáról!- mondta már halkabban,de még mindig az ágyon pattogva.

- Holnap?Nem úgy volt,hogy vasárnap? –értetlenkedtem.

- Nem. Vasárnap lesz az első koncert! Holnap már szombat. Na,siessetek,megyek a többieket is felkeltem. - szállt le az ágyról,majd kisétált az ajtón.

- Harry! Ébredj! Menni kell próbálni! – keltegettem.

- Fent vagyok. De semmi kedvem menni. - nyávogott,mint egy óvodás.

- Na!Kifele . – húztam le róla a takarót.

Másfél órás késéssel,de beértünk a próbaterembe. Végig próbáltunk mindent. Koreográfiával ,dallal és mindennel együtt. Ma még később,fél 9-kor végeztünk. Mivel ma Liam nap volt,ő döntött hova megyünk. Valami saláta bár féleséghez irányított minket.

-Nemáááár. Én itt nem eszek. Ezzel nem tudok jól lakni.- toporzékolt Niall a bejárat előtt.

- De! Be jössz,mert most én vagyok a soros. - és egy mozdulattal betolt mindenkit az ajtón.

Az én meglátásom szerint,ez volt a legjobb vacsora. Nekem és Liamnek legalább is biztos. A többiek arcán láttam,hogy most még meg tudnának enni 6 pizzát.

-          Még csak most jön a java!- szólalt meg Liam,mikor kimentünk az „étterem”-ből.

Mindenki kérdően nézett rá. Majd nem sokkal ezután meg is tudtuk,mire értette. Imádtam Liamet,de nem gondolhatja komolyan,hogy éjszaka 11-kor majd konditeremben fogunk mókázni. Főleg,hogy a csapat nagy része nem lakott jól. De úgy tűnik,ő jól szórakozott. És minket is bele vitt. Nem lehetett nem csinálni valamit. Nem gondoltam volna,hogy van olyan konditerem,ami még éjszaka is nyitva van. De volt. Hajnal 1-kor vánszorogtunk haza. Jobban mondva mindenki Liamen kivűl. Ez olyan volt neki mint egy feltöltődés.

Aznap végre kialudhattam magam.

-2-kor indul a repülő! – mászkált kiabálva Louis a házban.-Lekéssük!Tuti lekéssük!

- Nyugi már!Nem késsük le! Zayn Malikot mindenki megvárja. - nyugtatgatta Zayn.

Mivel nekem már minden cuccom össze volt pakolva,gondoltam elköszönök Evaéktól. Átsétáltam,majd becsengettem. Nem sokkal később már ki is nyitották az ajtót.

-OOO,Roberta! Gyere be!- hívott be mosolyogva Cody .  Az asztalnál Eva ült. Úgy tűnt,mintha minden rendben lenne.

- Nem akarok zavarni,csak szeretnék elköszönni. Köszönöm ezt a pár napot amit itt tölthettem,és hiányozni fogtok!Örülök,hogy megismerhettelek titeket. És remélem minden rendbe lesz köztetek .- mosolyogtam rájuk,majd megöleltük egymást.

- Amúgy már minden rendben. - mosolygott Eva.

- Most viszont mennem kell!Nemsokára indul a gépünk! Sziasztok!- köszöntem el,majd kisiettem az ajtón. Pont jól időzítettem mert a fiúk már a csomagokat pakolták a taxiba.

-3 taxit hívtunk. - állt mellém nevetve Liam.

- Gondolom egy taxit foglal el Zayn cucca. – nevettem.

- Most miért mondod? – jött ki az ajtón 2 bőrönddel a kezében az előbb említett személy.

Siettünk,ahogy tudtunk,hogy elérjük a gépünket. Az angliai rajongók tudomást szereztek róla,hogy mikor megy a gépünk,így kijöttek a reptérre. Ők is feltartottak minket.

Átfurakodva a tömegen,végre elfoglalhattuk a helyünket. Pár perc,és felszáll a gép. Pár perc,és új életem kezdődik.

- Felkészültél arra,hogy meghódítsd Amerikát? – mosolygott rám Harry.

- Azt hiszem.. – válaszoltam bizonytalanul.

21.- Felelsz vagy mersz?

Halihoooo!
Itt van az új rész! Remélem tetszik. Tudom,nagyon elhúzódott,de egyéb más dolgaim voltak. Megígértem,hogy ma dupla résszel jövök,ezért nemsokára hozom a folytatást.:)
xx

"All of these boys got em standin in a line,so many boys keep on beggin for my time"

Kezdtem bele az új dalom első két sorába. Ez volt a kedvenc dalom a három dal közül. Egyre felszabadultabban énekeltem a dalt.Mikor befejeztem láttam  a többieken is,hogy tetszik nekik. Örültem neki.
Az egész nap elég gyorsan eltelt. Este 7-ig próbáltunk,és nagyjából mindent össze raktunk. A fiúk irtó viccesek mikor éppen az új koreográfiát tanulják be. Próbáltam vissza tartani a nevetést,de sokszor kitört belőlem.
A próba után elmentünk kajálni.Ma Louis nap volt. Eddig nem tudtam,de Louis imádja a Tescot. Ezért a mai vacsorát a tescoban elhelyezkedő kis kínaiban zavartuk le. Az emberek furcsán néztek ránk,amint a nagy bevásárlóközpontban üvöltve röhögünk egy-egy viccen.
10 óra körül végre haza indultunk. Durva belegondolni,hogy pár nap és indulunk Amerikába .
-Éhes vagyok! - szólalt meg Niall,mikor beléptünk a ház ajtaján.

Nevetésben törtünk ki. Leültünk a nappaliba,majd Louis kezdte kapcsolgatni a tv-t.Louis az MTV-n állapodott meg,melyen éppen a One Thing ment. Louis ,Liam és Niall felálltak,ugrálni és énekelni kezdtek. Az ordítozást a csengő hangja zavarta meg.
-Kinyitom! -pattant fel Harry.Mintha várt volna valakit. Nem értettem.
-Eleanooooor! Szia! Gyere be! - örvendezett Harry. - Lou,megjött a nő,aki elvett tőlem téged.- nevetett.
-Sziasztok!- sétált be az ajtón egy magas,barna hajú lány.Eleanor,Eleanor Calder.Louis barátnője. Rendkívül szimpatikus lány volt.
-Szia!Roberta vagyok! - nyújtottam felé a kezemet,majd mosolyogtam.
-Nos,akkor most folytassuk az én napomat!- szólalt meg Louis. - Felelsz vagy merszezünk! - szaladt be a konyhába egy üvegért.
Dejó. Az a játék,amit a legjobban utálok. Főleg,hogy olyan emberek vannak itt,akiket még nem túlzottan ismerek.
-Üljetek körbe! Ugye mindenki tudja a szabályokat? Ha nem válaszolsz,vagy nem csinálod meg a feladatot,egy ruhadarabot le kell magadról venned.Az nyer,akin a legtöbb dolog marad.- ült le Louis egy önelégült mosollyal.
-Tuti Lou nyer. - súgta nevetve a fülembe Harry.
-Kezdjen Roberta! Pörgess.- adta ide az üveget Louis,majd kacsintott egyet.
Az egész este nevetéssel telt . A végén már mindenkin alig volt ruha.Zayn már meztelenül ült,és egy párnával takarta a .. khm.:D
-Álmos vagyok,azt hiszem ideje befejezni a játékot. -állt fel Louis,majd Eleanort is felsegítette.-Jóéjt.
-Menjünk mi is. - puszilt meg Harry,miután Louisék felballagtak a lépcsőn.
-Ne feledjétek,hogy holnap az én napom lesz! Vacsora után óriási meglepire készülök. - állt fel nevetve Liam.
-Szuper! Imádom a meglepetéseket! - nevettem,majd felsétáltam a lépcsőn.

Fáradtan dőltünk be Harryvel az ágyba. Alig vártam,hogy végre álomba szenderüljek. Azt hittem ,végre kipihenhetem magam,de reggel rádöbbentem,hogy ez itt lehetetlen..

20.Az első alkalom

Halihoooooooo!

Itt a 20. rész:) Remélem tetszik,nekem nagyon.Köszönöm a látogatást,nemsokára a 2000ret is elérjük! Köszönöm a feliratkozásokat és a kommenteket is. Imádlak titeket! Jó olvasást. ♥

-VAS HAPPENIN??? - nyitott be széles mosollyal a szobámba Zayn,megzavarva ezt a csodás pillanatot.Nem mondtam semmit,csak szúrós szemekkel néztem rá,mire egyből levette,hogy mi a helyzet,és becsukta az ajtót. Újra közeledtem Robertához,de úgy tűnik Zayn agya egyre csak össze megy.

-Amúgy azért jöttem,hogy megmondjam, fél óra múlva kajálni megyünk a Nando's-ba. Ma Niall nap van.- nézett semlegesen,majd kiment.

-Niall nap? - mosolygott,majd felült az ágyon Roberta.

-Igen.Egy ideje sose tudjuk eldönteni,hogy mikor mit eszünk,és hol.Ezért kitaláltuk,hogy minden nap valakinek a napja van,és ő dönti el,hol vacsorázunk.Ma Niall a soros. Bár ha belegondolok tegnap,tegnap előtt ,és azelőtt is ő volt.. - nevettem,majd én is felültem. 

-Akkor készülődjünk. Át öltöznék,ha nem gond.. - nézett rám Roberta .

-Engem nem zavarsz.Nyugodtan öltözz.- oké,tudtam,hogy azt akarja,hogy ki menjek. De nem fogok. Rá mosolyogtam,majd elégülten hátra dőltem az ágyamon.

Azt hittem,hogy tényleg megvárja míg ki megyek. De nem várta meg. Felnéztem és éppen egy hosszú lila gatyában és egy melltartóban keresgélt egy megfelelő felsőt. Iszonyat teste van. Tátott szájjal néztem,amit úgy tűnik ő is észre vett.

-Csukd be  a szád ,Harold. - mosolygott.

-Kényszeríts! - pattantam fel az ágyról,majd elé álltam.

-Ne akard.- nevetett,majd közelebb lépett,kezét a számra tapasztotta ,majd az ágy felé tolt. Megfordítottam,majd az ágyra fektettem. Újabb vad csókcsatát vívtunk,míg nem meg nem zavartak. MEGINT.

-Így elkésünk! - kuncogott Louis.

-Nem igaz,hogy sose hagytok minket magunkra. Keltem fel dühösen az ágyból.

-Azt hiszem most már tényleg készülni kéne.-nevetett Roberta.

*Roberta szemszöge*

Mikor leértünk a lépcsőn,a többiek türelmetlenül vártak ránk.

-Mehetünk? - kérdezte flegmán Niall. Láttam rajta,hogy már nagyon éhes. 

-Menjünk. - mondta Harry,majd kézen fogott,és elindult kifele.

A Nando's-ban töltött idő alatt megettem kb. 2 csirke combot.Már 2 órája ültünk ott,de Niall csak evett,és evett. Már én nem bírtam nézni. Temérdek kaját tömött magába ( szó szerint) . 

-Azt hiszem ideje mennünk.- törte meg Niall csámcsogását Liam.

-Már? Hiszen még nemrég jöttünk.- nyávogott Niall.

-2 órája nézzük és hallgatjuk ahogy eszel. Szerintem ez elég nagy időintervallum. - nézett komolyan Zayn,majd felállt az asztaltól. A többiek is az ő példáját követték. Ránéztem Niallre,aki az utolsó falatját kapta be,megtörölte a kezét,majd ő is öltözni kezdett.

Úgy tűnik tudomást szereztek,hogy a fiúk ismét a Nando's-ban tartózkodnak,mert mikor kimentünk , már várták őket a rajongók.. Kiosztottak pár autogrammot,majd elmondták nekik,hogy sietünk és menniük kell.Elfogadva a tényt, a tömeg szertefoszlott. 

-Akkor irány a vidámpark! - ugrándozott Niall.

-Hogy mi? - kérdezte mindenki kérdőre vonva.

-Ez az én estém,tehát azt csinálunk amit én akarok.Most vidámparkba akarok menni.. Oda megyünk. Beszállás a kocsiba! 

Fél óra kocsikázás után meg is érkeztünk a helyszínre. Nem voltak valami sokan,de mivel ez az utolsó hét,hogy nyitva van a vidámpark,meghosszabbították a nyitva tartást. Ma éjfélig van nyitva. Szuper.Akkor gondolom Niall addig haza se akar menni.. Viszont holnap kezdjük a próbákat,ami korán keléssel és fáradtsággal jár..Így elgondolkozva ezen,arra jutottam,hogy inkább nem mennék be.

-Niall,én inkább haza mennék.Nem érzem magam valami jól.. - hazudtam.Nem szokásom,de muszáj volt.

-Oké,menjetek akkor Harryvel. De ti nem szabadultok tőlem!- nézett gonosz mosollyal Liamra,Zaynre ,majd Louisra.

Harryvel fogtunk egy taxit,majd haza indultunk.

-Köszi.- súgta a fülembe nevetve.

-Kénytelen voltam.Nem bírom a vidámparkokat. - mosolyogtam. 

Mikor vissza értünk Harry kifizette a Taxist,majd bementünk a házba. Harry kulcsa zárta az ajtót. Értetlenül néztem rá. Felém szaladt,felkapott,majd felvitt a szobájába. Oké,nem vagyok valami súlyos,de úgy szaladt velem,mintha egy darab párnát vinne. Lerakott az ágyra,majd  a biztonság kedvéjért az ő szobája ajtaját is bezárta. Levette a kabátját,majd oda jött mellém az ágyra. Gyengéden megcsókolt,majd vetkeztetni kezdett. Mikor már alig volt rajtam,és rajta is valami,a kis éjjeliszekrény fiókjában kezdett keresgélni.

-Nincs itthon óvszer! - nézett rám.

-Louisnál? - kérdeztem.

-Megvan! - nevetett,majd elővette.

Egy csodálatos éjszakát töltöttünk együtt. Reggel Harry telefoncsörgésére ébredtünk. Louis hívta.

-Hol vagytok már? Kezdenénk a próbát!! - kiabált Lou a vonal túlsó végéről.- Mellesleg köszi,hogy éjszaka kizártatok minket. Egy csomót kocsikáztunk Zaynékig. Na,mind egy.Siessetek! - Tette le a telefont.

Mikor beléptünk a próbaterembe minden szem ránk szegeződött. Oké,tuti mérgesek ránk,amiért éjszakára ki zártuk őket. Érthető. 

-Kezdhetjük is akkor! Roberta,te kezdesz! - zavarta meg a kínos csendet Simon. 

-Oké.- ledobtam a táskám az egyik székre,majd kicsit félve,de neki kezdtem a dalnak.Még egyik fiú sem hallottam,ezért kíváncsi voltam a reakciójukra..

19.Költözés

Sziasztooook!
 Már voltak akik kérdezték,hogy mikor hozom a folytatást. Hamarabb ígértem nekik,de elhúzódott,most viszont itt van. Valamennyivel hosszabb,mint az előzőek,de olyan nagy fordulat nem történik benne.Ennek ellenére remélem,hogy elnyeri a tetszéseteket. Számítok továbbra is a kommentjeitekre!
Jó olvasást. xx,Dori










Reggel Harry szuszogására ébredtem. Eszméletlen édes akkor is,mikor alszik. Felkeltem az ágyból,és kicsit sétálgattam a szobában. Jó volt biztonságos helyen kelni. Szerettem volna ezt az egészet elfelejteni. Legszívesebben most azonnal haza mentem volna,de tudtam,most nem lehet. Erősnek kell lennem,és nem az elején feladnom. Kaptam egy óriási lehetőséget,amit most nem adhatok fel. Össze kell magam szednem,és úgy vennem,mintha meg sem történt volna.

-Min gondolkozol? - ölelt meg Harry hátulról. A kezeit végigsimította  a kezeimen,majd a derekamon állapodtak meg. Kirázott a hideg.
-Semmi érdekesen.-mosolyogtam,majd Harry felé fordultam. Közeledni kezdett az arcával felém..
-Jóreggelt fiatalok! - rontott be  a szobába Mr.Styles. Egy mosoly terült végig az arcán,mikor meglátott minket. Haryvel mindketten szétugrottunk egymástól.-Látom minden rendben van.Akkor már mehetsz is haza!
-Tényleg?Már most mehetek? Ohh,de jó! - kérdeztem boldogan. Nem szeretek a kórházban lenni,ezért nagyon örültem a jó hírnek.
-Igen! Jó turnézást! Vigyázzatok magatokra.. és egymásra! - kacsintott rá Harryre,mire ő mosolyogni kezdett.


-Ki tud még erről? - kérdeztem Harryt,mikor beszálltunk a kocsiba.
-Rajtam, a nagybácsin ,és a rendőrökön kívül senki.
-Akkor maradjon is így.Szeretném elfelejteni.- ejtettem meg egy kényszer mosolyt,majd magam elé meredtem. Bevillant pár kép a tegnap estéről.Nem!Nem szeretném még egyszer átélni.Borzasztó volt.Remélem a turné,és más teendők segítenek majd elfeledtetni ezt. És örülök,hogy biztonságban érezhetem magam egy ilyen csodálatos fiú mellett.
-Meddig akarsz még a kocsiban ülni? - mosolygott Harry a kocsin kívülről.
-Jaa,már itt is vagyunk? - mosolyodtam el,majd kiszálltam  a kocsiból.- Azt hiszem be megyek Evaékhoz. Azt se tudják,hol voltam este..- nyomtam egy puszit Harry arcára,majd besiettem a házba.

-Sziaa.. Jézusom! - eszméletlen látvány fogadott.Mindenhol törött edények,poharak, a cuccok szét hajigálva. Sírást hallottam az én szobámból. Óvatos léptekkel mentem be. Eva ült az ágyon,össze görnyedve..Mi történt? - ültem le mellé átkarolva.
-Codyval össze vesztünk,és úgy döntöttünk elválunk.. - mondta ki nagy nehezen a szavakat egy-egy szipogás közepette.
-Oooo,én,én annyira sajnálom! -hajtottam a fejemet  a vállára.
-Megtennél egy szívességet?-nézett rám kisírt szemekkel.
-Persze!
- Erre a pár napra átköltöznél Harryékhez? Nem akarom,hogy hallgatnod és látnod kelljen a veszekedésünket. Nagyon örülök,hogy megismertelek,és sok sikert a turnéhoz!- hagyta el egy kósza mosoly az arcát,majd vissza hajtotta a fejét.

Tudom,hogy mellette kéne maradnom,de ha ezt akarja,nem fogok ellenkezni. Össze szedem a cuccaim,és erre a pár napra átmegyek Harryhez.. Persze ha beleegyezik. Meg kell vele beszélnem. - futott át az agyamon ez a pár gondolat,majd kiszaladtam az ajtón,át a srácokhoz.Éppen egy párna csatát zavartam meg,mikor benyitottam.Nem is akármilyet. A fiúk meztelenül ütögették egymást. Amilyen lendülettel benyitottam,úgy is fordultam vissza.

-Robertaaa! - hallottam kivűlről egyszerre a kiabálásukat. Oké,megtanulhatnám,hogy ne nyissak be 5 fiú házába csak úgy.

-Gyere be. - nyitotta ki az ajtót pár perc múlva Liam mosolyogva.
-Bocsi,bocsi,nem tudtam,hogy ilyeneket csináltok.-nevettem el magam.
-Nem gond! - kiabálta Louis.- Haroldnak kifejezetten tetszett is.-nézett rá széles mosollyal a félmeztelen Harryre.
-Sejtettem. Amúgy beszédem van veled.- fogtam meg Harry kezét,majd a szobája felé húztam.
-Mit követtem el? - mosolygott.
-Semmit. Csak szívességet szeretnék kérni. - néztem rá komolyan,mikor beértünk a szobájába.
-Hallgatlak. - mondta diplomatikusan,majd lehuppant az ágyára.- Nem jössz ide mellém? -  húzogatta a szemöldökét.
-NEM!Elkezdhetném a  mondanivalóm?- mosolyogtam rá.
-El.- válaszolt semlegesen.
-Szóval,Eva és Cody elválnak.És Eva megkért,hogy amíg még itt vagyok Londonban,háát,hogy is mondjam,költözzek el onnan.. És mivel nem ismerek senkit,és nincs hova mennem,arra gondoltam,hogy esetleg..
-Igen,elférünk ketten az ágyamon! - pattant fel Harry boldogan.
-Köszönöm.- közelebb léptem,majd megöleltem.- Akkor segítesz áthozni a cuccaimat?
-Mehetünk.

*Harry szemszöge*

Mikor beléptünk az ajtón mindenhol szétszórt cuccok,törött edények,poharak voltak. Elképedve néztem Robertáta. Úgy látszik,így még jobb döntés,hogy erre a pár napra hozzám költözzön. Bár nem bánnám,ha pár napra lakna velem. Oké,turnézni megyünk,ami azt is jelenti,hogy rengeteget leszünk együtt. Nagyon örülök neki.Viszont féltem. Féltem a rajongóimtól.Tudom,hogy milyenek tudnak lenni.Oké,nem mind,de van egy-kettő. Nem akarom,hogy ok nélkül támadják. Mert pont ő az,aki mindent meg tesz azért,hogy megszerettesse magát az emberekkel.Azt el telt idő alatt,mióta megismertem,teljesen belopta magát  a szívembe. Nem akarom,hogy valami baja ,vagy bántódása essen. Ami tegnap történt is ,kis híján rosszabbul is történhetett volna. 

-Ki hozom a cuccaimat a szobából.-  súgta a fülembe,majd megállított az ajtó előtt.

Kipakolt kb. 6 bőröndöt,majd átcipeltük a szomszédba.

-Több cuccot hoztál magaddal,mint amennyi cucca van Zaynnek összesen! -jegyeztem meg viccesen.

-És ez csak az egyharmada ,a többi otthon van.- nevetett,majd leült az ágyamra.

-Na,és mit terveztél mára?Esetleg vadabb vizekre evezünk,és..

-Nem,Harold!Ne gondolj ilyenekre.-szakított félbe,majd egyszerre nevettünk föl.

-Ha nem,hát nem...- mosolyogtam rá,leültem mellé az ágyra,majd számat  a szájához tapasztottam. Soha nem voltam még ilyen boldog,mint az utóbbi időben. 

18. Újra itt

Sziasztok!
Meghoztam a részt,és nem késtem. Bér elég rövid lett,ez annak köszönhető,hogy holnapra ismét tanulnom kell,így nem sok időm van hosszút írni.Remélem tetszik.Aki elolvassa,és nem kommentel,megkeresem és megütögetem:D:D:D:DDD   Jó olvasást. xx





-Álljon meg! - kiabált valaki ,mikor a férfi hurcolt vissza.Eldobott a kezéből,majd futni kezdett.Ott feküdtem a földön tehetetlenül addig,míg az egyik rendőr oda nem jött hozzám.
-Jól van? - mért végig. Semmi hangom nem volt,és erőm se beszélni,így csak a fejemet mozdítottam jobbra,majd balra. Kivette a kabátzsebéből a telefonját,majd a mentősöket hívta. Kis idő múlva ki is értek,majd segítettek beszállni a mentőautóba. Teljesen el voltam gyengülve.Egy ismerős hely villant fel a szemem előtt,mikor oda értünk,majd minden elsötétült.

Hangos léptekre keltem fel. Az orvos volt a betegszobámban. Kipihentebben ,és valamennyire erősebben ébredtem. Nehezen kinyitottam a szemem,majd egyre csak élesedni kezdett  a kép.

-Ohh,Roberta!-fordult hozzám az orvos. Ki más lehetett volna,mint Harry unokabátyja?
-Vissza térő vendég leszek.- nevettem.
-Reméljük nem.-ült le az ágyam melletti székre.- Gondolom tudod mi történt. - nézett rám komolyan.
-Tehát megtörtént? Én,én azt hittem,h elkapták még idő előtt és,és .. - dadogtam össze vissza. Nem tudtam mit mondani.
-Nem,az nem történt meg. Nyugodj meg. Behívom a rendőröket,hogy kihallgassanak. Rendben? - állt fel,majd az ajtó felé indult.
-Oké.- szóltam,majd nemsokkal ezután 2 magas ,egyenruhás pasi jött be. Kérdezgettek,hogy mi történt és ilyenek.Megnyugtattak,hogy a férfit elkapták és már a dutyiban ül. Kb 10 perces faggatás után ott is hagytak. Vissza feküdtem az ágyba,majd nem sokkal ezután kopogást hallottam.
-Szabad! - válaszoltam.
-Jézus istenem,Roberta. Én annyira sajnálom,hogy nem mentem érted,és akkor most ez az egész nem történik meg.Egy idióta vagyok. Nagyon,és tudom,hogy ezt nem tudom jóvá tenni. Sajnálom,hogy ilyen helyzetnek tettelek ki,és .. - mondta egyik szavát  a másik után Harry.
-Harry,nyugi!Nem történt semmi. - mosolyogtam,majd a kezemet nyújtottam az övé felé,de ő ezt nem viszonozta.
-Mit nyugi?Megint miattam vagy itt. Egy felelőtlen gyerek vagyok.Miattam majdnem megerőszakoltak,és akkor azt mondod,hogy nyugi?Te nem vagy normális.Tudod,milyen ideges vagyok? Majdnem szívbajt kaptam,mikor John bácsikám hívott,hogy itt vagy bent. - járkált  a szobában föl és alá.
-Harold! Nem te vagy a hibás! - ordítottam rá,ahogy csak tudtam. Egyáltalán nem hibáztattam a történtekért.-Kérlek zárjuk le  a témát!El szeretném felejteni! - néztem rá könyörögve.
-Rendben. De akkor is én vagyok a hibás..- suttogta,hogy ne halljam,de ez nem sikerült.
-Na,és mikor engednek ki? - kérdezősködtem. Nem szeretek a kórházban dekkolni,főleg úgy,hogy vasárnap turnéra megyünk.
-Holnap délutánig,elvileg. Még kivizsgálnak,hogy mi,hogy ,merre. .Épp ezért bent alszok veled a kórházban..- Vette le a kabátját ,majd befeküdt mellém az ágyba.