20.Az első alkalom

Halihoooooooo!

Itt a 20. rész:) Remélem tetszik,nekem nagyon.Köszönöm a látogatást,nemsokára a 2000ret is elérjük! Köszönöm a feliratkozásokat és a kommenteket is. Imádlak titeket! Jó olvasást. ♥

-VAS HAPPENIN??? - nyitott be széles mosollyal a szobámba Zayn,megzavarva ezt a csodás pillanatot.Nem mondtam semmit,csak szúrós szemekkel néztem rá,mire egyből levette,hogy mi a helyzet,és becsukta az ajtót. Újra közeledtem Robertához,de úgy tűnik Zayn agya egyre csak össze megy.

-Amúgy azért jöttem,hogy megmondjam, fél óra múlva kajálni megyünk a Nando's-ba. Ma Niall nap van.- nézett semlegesen,majd kiment.

-Niall nap? - mosolygott,majd felült az ágyon Roberta.

-Igen.Egy ideje sose tudjuk eldönteni,hogy mikor mit eszünk,és hol.Ezért kitaláltuk,hogy minden nap valakinek a napja van,és ő dönti el,hol vacsorázunk.Ma Niall a soros. Bár ha belegondolok tegnap,tegnap előtt ,és azelőtt is ő volt.. - nevettem,majd én is felültem. 

-Akkor készülődjünk. Át öltöznék,ha nem gond.. - nézett rám Roberta .

-Engem nem zavarsz.Nyugodtan öltözz.- oké,tudtam,hogy azt akarja,hogy ki menjek. De nem fogok. Rá mosolyogtam,majd elégülten hátra dőltem az ágyamon.

Azt hittem,hogy tényleg megvárja míg ki megyek. De nem várta meg. Felnéztem és éppen egy hosszú lila gatyában és egy melltartóban keresgélt egy megfelelő felsőt. Iszonyat teste van. Tátott szájjal néztem,amit úgy tűnik ő is észre vett.

-Csukd be  a szád ,Harold. - mosolygott.

-Kényszeríts! - pattantam fel az ágyról,majd elé álltam.

-Ne akard.- nevetett,majd közelebb lépett,kezét a számra tapasztotta ,majd az ágy felé tolt. Megfordítottam,majd az ágyra fektettem. Újabb vad csókcsatát vívtunk,míg nem meg nem zavartak. MEGINT.

-Így elkésünk! - kuncogott Louis.

-Nem igaz,hogy sose hagytok minket magunkra. Keltem fel dühösen az ágyból.

-Azt hiszem most már tényleg készülni kéne.-nevetett Roberta.

*Roberta szemszöge*

Mikor leértünk a lépcsőn,a többiek türelmetlenül vártak ránk.

-Mehetünk? - kérdezte flegmán Niall. Láttam rajta,hogy már nagyon éhes. 

-Menjünk. - mondta Harry,majd kézen fogott,és elindult kifele.

A Nando's-ban töltött idő alatt megettem kb. 2 csirke combot.Már 2 órája ültünk ott,de Niall csak evett,és evett. Már én nem bírtam nézni. Temérdek kaját tömött magába ( szó szerint) . 

-Azt hiszem ideje mennünk.- törte meg Niall csámcsogását Liam.

-Már? Hiszen még nemrég jöttünk.- nyávogott Niall.

-2 órája nézzük és hallgatjuk ahogy eszel. Szerintem ez elég nagy időintervallum. - nézett komolyan Zayn,majd felállt az asztaltól. A többiek is az ő példáját követték. Ránéztem Niallre,aki az utolsó falatját kapta be,megtörölte a kezét,majd ő is öltözni kezdett.

Úgy tűnik tudomást szereztek,hogy a fiúk ismét a Nando's-ban tartózkodnak,mert mikor kimentünk , már várták őket a rajongók.. Kiosztottak pár autogrammot,majd elmondták nekik,hogy sietünk és menniük kell.Elfogadva a tényt, a tömeg szertefoszlott. 

-Akkor irány a vidámpark! - ugrándozott Niall.

-Hogy mi? - kérdezte mindenki kérdőre vonva.

-Ez az én estém,tehát azt csinálunk amit én akarok.Most vidámparkba akarok menni.. Oda megyünk. Beszállás a kocsiba! 

Fél óra kocsikázás után meg is érkeztünk a helyszínre. Nem voltak valami sokan,de mivel ez az utolsó hét,hogy nyitva van a vidámpark,meghosszabbították a nyitva tartást. Ma éjfélig van nyitva. Szuper.Akkor gondolom Niall addig haza se akar menni.. Viszont holnap kezdjük a próbákat,ami korán keléssel és fáradtsággal jár..Így elgondolkozva ezen,arra jutottam,hogy inkább nem mennék be.

-Niall,én inkább haza mennék.Nem érzem magam valami jól.. - hazudtam.Nem szokásom,de muszáj volt.

-Oké,menjetek akkor Harryvel. De ti nem szabadultok tőlem!- nézett gonosz mosollyal Liamra,Zaynre ,majd Louisra.

Harryvel fogtunk egy taxit,majd haza indultunk.

-Köszi.- súgta a fülembe nevetve.

-Kénytelen voltam.Nem bírom a vidámparkokat. - mosolyogtam. 

Mikor vissza értünk Harry kifizette a Taxist,majd bementünk a házba. Harry kulcsa zárta az ajtót. Értetlenül néztem rá. Felém szaladt,felkapott,majd felvitt a szobájába. Oké,nem vagyok valami súlyos,de úgy szaladt velem,mintha egy darab párnát vinne. Lerakott az ágyra,majd  a biztonság kedvéjért az ő szobája ajtaját is bezárta. Levette a kabátját,majd oda jött mellém az ágyra. Gyengéden megcsókolt,majd vetkeztetni kezdett. Mikor már alig volt rajtam,és rajta is valami,a kis éjjeliszekrény fiókjában kezdett keresgélni.

-Nincs itthon óvszer! - nézett rám.

-Louisnál? - kérdeztem.

-Megvan! - nevetett,majd elővette.

Egy csodálatos éjszakát töltöttünk együtt. Reggel Harry telefoncsörgésére ébredtünk. Louis hívta.

-Hol vagytok már? Kezdenénk a próbát!! - kiabált Lou a vonal túlsó végéről.- Mellesleg köszi,hogy éjszaka kizártatok minket. Egy csomót kocsikáztunk Zaynékig. Na,mind egy.Siessetek! - Tette le a telefont.

Mikor beléptünk a próbaterembe minden szem ránk szegeződött. Oké,tuti mérgesek ránk,amiért éjszakára ki zártuk őket. Érthető. 

-Kezdhetjük is akkor! Roberta,te kezdesz! - zavarta meg a kínos csendet Simon. 

-Oké.- ledobtam a táskám az egyik székre,majd kicsit félve,de neki kezdtem a dalnak.Még egyik fiú sem hallottam,ezért kíváncsi voltam a reakciójukra..

19.Költözés

Sziasztooook!
 Már voltak akik kérdezték,hogy mikor hozom a folytatást. Hamarabb ígértem nekik,de elhúzódott,most viszont itt van. Valamennyivel hosszabb,mint az előzőek,de olyan nagy fordulat nem történik benne.Ennek ellenére remélem,hogy elnyeri a tetszéseteket. Számítok továbbra is a kommentjeitekre!
Jó olvasást. xx,Dori










Reggel Harry szuszogására ébredtem. Eszméletlen édes akkor is,mikor alszik. Felkeltem az ágyból,és kicsit sétálgattam a szobában. Jó volt biztonságos helyen kelni. Szerettem volna ezt az egészet elfelejteni. Legszívesebben most azonnal haza mentem volna,de tudtam,most nem lehet. Erősnek kell lennem,és nem az elején feladnom. Kaptam egy óriási lehetőséget,amit most nem adhatok fel. Össze kell magam szednem,és úgy vennem,mintha meg sem történt volna.

-Min gondolkozol? - ölelt meg Harry hátulról. A kezeit végigsimította  a kezeimen,majd a derekamon állapodtak meg. Kirázott a hideg.
-Semmi érdekesen.-mosolyogtam,majd Harry felé fordultam. Közeledni kezdett az arcával felém..
-Jóreggelt fiatalok! - rontott be  a szobába Mr.Styles. Egy mosoly terült végig az arcán,mikor meglátott minket. Haryvel mindketten szétugrottunk egymástól.-Látom minden rendben van.Akkor már mehetsz is haza!
-Tényleg?Már most mehetek? Ohh,de jó! - kérdeztem boldogan. Nem szeretek a kórházban lenni,ezért nagyon örültem a jó hírnek.
-Igen! Jó turnézást! Vigyázzatok magatokra.. és egymásra! - kacsintott rá Harryre,mire ő mosolyogni kezdett.


-Ki tud még erről? - kérdeztem Harryt,mikor beszálltunk a kocsiba.
-Rajtam, a nagybácsin ,és a rendőrökön kívül senki.
-Akkor maradjon is így.Szeretném elfelejteni.- ejtettem meg egy kényszer mosolyt,majd magam elé meredtem. Bevillant pár kép a tegnap estéről.Nem!Nem szeretném még egyszer átélni.Borzasztó volt.Remélem a turné,és más teendők segítenek majd elfeledtetni ezt. És örülök,hogy biztonságban érezhetem magam egy ilyen csodálatos fiú mellett.
-Meddig akarsz még a kocsiban ülni? - mosolygott Harry a kocsin kívülről.
-Jaa,már itt is vagyunk? - mosolyodtam el,majd kiszálltam  a kocsiból.- Azt hiszem be megyek Evaékhoz. Azt se tudják,hol voltam este..- nyomtam egy puszit Harry arcára,majd besiettem a házba.

-Sziaa.. Jézusom! - eszméletlen látvány fogadott.Mindenhol törött edények,poharak, a cuccok szét hajigálva. Sírást hallottam az én szobámból. Óvatos léptekkel mentem be. Eva ült az ágyon,össze görnyedve..Mi történt? - ültem le mellé átkarolva.
-Codyval össze vesztünk,és úgy döntöttünk elválunk.. - mondta ki nagy nehezen a szavakat egy-egy szipogás közepette.
-Oooo,én,én annyira sajnálom! -hajtottam a fejemet  a vállára.
-Megtennél egy szívességet?-nézett rám kisírt szemekkel.
-Persze!
- Erre a pár napra átköltöznél Harryékhez? Nem akarom,hogy hallgatnod és látnod kelljen a veszekedésünket. Nagyon örülök,hogy megismertelek,és sok sikert a turnéhoz!- hagyta el egy kósza mosoly az arcát,majd vissza hajtotta a fejét.

Tudom,hogy mellette kéne maradnom,de ha ezt akarja,nem fogok ellenkezni. Össze szedem a cuccaim,és erre a pár napra átmegyek Harryhez.. Persze ha beleegyezik. Meg kell vele beszélnem. - futott át az agyamon ez a pár gondolat,majd kiszaladtam az ajtón,át a srácokhoz.Éppen egy párna csatát zavartam meg,mikor benyitottam.Nem is akármilyet. A fiúk meztelenül ütögették egymást. Amilyen lendülettel benyitottam,úgy is fordultam vissza.

-Robertaaa! - hallottam kivűlről egyszerre a kiabálásukat. Oké,megtanulhatnám,hogy ne nyissak be 5 fiú házába csak úgy.

-Gyere be. - nyitotta ki az ajtót pár perc múlva Liam mosolyogva.
-Bocsi,bocsi,nem tudtam,hogy ilyeneket csináltok.-nevettem el magam.
-Nem gond! - kiabálta Louis.- Haroldnak kifejezetten tetszett is.-nézett rá széles mosollyal a félmeztelen Harryre.
-Sejtettem. Amúgy beszédem van veled.- fogtam meg Harry kezét,majd a szobája felé húztam.
-Mit követtem el? - mosolygott.
-Semmit. Csak szívességet szeretnék kérni. - néztem rá komolyan,mikor beértünk a szobájába.
-Hallgatlak. - mondta diplomatikusan,majd lehuppant az ágyára.- Nem jössz ide mellém? -  húzogatta a szemöldökét.
-NEM!Elkezdhetném a  mondanivalóm?- mosolyogtam rá.
-El.- válaszolt semlegesen.
-Szóval,Eva és Cody elválnak.És Eva megkért,hogy amíg még itt vagyok Londonban,háát,hogy is mondjam,költözzek el onnan.. És mivel nem ismerek senkit,és nincs hova mennem,arra gondoltam,hogy esetleg..
-Igen,elférünk ketten az ágyamon! - pattant fel Harry boldogan.
-Köszönöm.- közelebb léptem,majd megöleltem.- Akkor segítesz áthozni a cuccaimat?
-Mehetünk.

*Harry szemszöge*

Mikor beléptünk az ajtón mindenhol szétszórt cuccok,törött edények,poharak voltak. Elképedve néztem Robertáta. Úgy látszik,így még jobb döntés,hogy erre a pár napra hozzám költözzön. Bár nem bánnám,ha pár napra lakna velem. Oké,turnézni megyünk,ami azt is jelenti,hogy rengeteget leszünk együtt. Nagyon örülök neki.Viszont féltem. Féltem a rajongóimtól.Tudom,hogy milyenek tudnak lenni.Oké,nem mind,de van egy-kettő. Nem akarom,hogy ok nélkül támadják. Mert pont ő az,aki mindent meg tesz azért,hogy megszerettesse magát az emberekkel.Azt el telt idő alatt,mióta megismertem,teljesen belopta magát  a szívembe. Nem akarom,hogy valami baja ,vagy bántódása essen. Ami tegnap történt is ,kis híján rosszabbul is történhetett volna. 

-Ki hozom a cuccaimat a szobából.-  súgta a fülembe,majd megállított az ajtó előtt.

Kipakolt kb. 6 bőröndöt,majd átcipeltük a szomszédba.

-Több cuccot hoztál magaddal,mint amennyi cucca van Zaynnek összesen! -jegyeztem meg viccesen.

-És ez csak az egyharmada ,a többi otthon van.- nevetett,majd leült az ágyamra.

-Na,és mit terveztél mára?Esetleg vadabb vizekre evezünk,és..

-Nem,Harold!Ne gondolj ilyenekre.-szakított félbe,majd egyszerre nevettünk föl.

-Ha nem,hát nem...- mosolyogtam rá,leültem mellé az ágyra,majd számat  a szájához tapasztottam. Soha nem voltam még ilyen boldog,mint az utóbbi időben. 

18. Újra itt

Sziasztok!
Meghoztam a részt,és nem késtem. Bér elég rövid lett,ez annak köszönhető,hogy holnapra ismét tanulnom kell,így nem sok időm van hosszút írni.Remélem tetszik.Aki elolvassa,és nem kommentel,megkeresem és megütögetem:D:D:D:DDD   Jó olvasást. xx





-Álljon meg! - kiabált valaki ,mikor a férfi hurcolt vissza.Eldobott a kezéből,majd futni kezdett.Ott feküdtem a földön tehetetlenül addig,míg az egyik rendőr oda nem jött hozzám.
-Jól van? - mért végig. Semmi hangom nem volt,és erőm se beszélni,így csak a fejemet mozdítottam jobbra,majd balra. Kivette a kabátzsebéből a telefonját,majd a mentősöket hívta. Kis idő múlva ki is értek,majd segítettek beszállni a mentőautóba. Teljesen el voltam gyengülve.Egy ismerős hely villant fel a szemem előtt,mikor oda értünk,majd minden elsötétült.

Hangos léptekre keltem fel. Az orvos volt a betegszobámban. Kipihentebben ,és valamennyire erősebben ébredtem. Nehezen kinyitottam a szemem,majd egyre csak élesedni kezdett  a kép.

-Ohh,Roberta!-fordult hozzám az orvos. Ki más lehetett volna,mint Harry unokabátyja?
-Vissza térő vendég leszek.- nevettem.
-Reméljük nem.-ült le az ágyam melletti székre.- Gondolom tudod mi történt. - nézett rám komolyan.
-Tehát megtörtént? Én,én azt hittem,h elkapták még idő előtt és,és .. - dadogtam össze vissza. Nem tudtam mit mondani.
-Nem,az nem történt meg. Nyugodj meg. Behívom a rendőröket,hogy kihallgassanak. Rendben? - állt fel,majd az ajtó felé indult.
-Oké.- szóltam,majd nemsokkal ezután 2 magas ,egyenruhás pasi jött be. Kérdezgettek,hogy mi történt és ilyenek.Megnyugtattak,hogy a férfit elkapták és már a dutyiban ül. Kb 10 perces faggatás után ott is hagytak. Vissza feküdtem az ágyba,majd nem sokkal ezután kopogást hallottam.
-Szabad! - válaszoltam.
-Jézus istenem,Roberta. Én annyira sajnálom,hogy nem mentem érted,és akkor most ez az egész nem történik meg.Egy idióta vagyok. Nagyon,és tudom,hogy ezt nem tudom jóvá tenni. Sajnálom,hogy ilyen helyzetnek tettelek ki,és .. - mondta egyik szavát  a másik után Harry.
-Harry,nyugi!Nem történt semmi. - mosolyogtam,majd a kezemet nyújtottam az övé felé,de ő ezt nem viszonozta.
-Mit nyugi?Megint miattam vagy itt. Egy felelőtlen gyerek vagyok.Miattam majdnem megerőszakoltak,és akkor azt mondod,hogy nyugi?Te nem vagy normális.Tudod,milyen ideges vagyok? Majdnem szívbajt kaptam,mikor John bácsikám hívott,hogy itt vagy bent. - járkált  a szobában föl és alá.
-Harold! Nem te vagy a hibás! - ordítottam rá,ahogy csak tudtam. Egyáltalán nem hibáztattam a történtekért.-Kérlek zárjuk le  a témát!El szeretném felejteni! - néztem rá könyörögve.
-Rendben. De akkor is én vagyok a hibás..- suttogta,hogy ne halljam,de ez nem sikerült.
-Na,és mikor engednek ki? - kérdezősködtem. Nem szeretek a kórházban dekkolni,főleg úgy,hogy vasárnap turnéra megyünk.
-Holnap délutánig,elvileg. Még kivizsgálnak,hogy mi,hogy ,merre. .Épp ezért bent alszok veled a kórházban..- Vette le a kabátját ,majd befeküdt mellém az ágyba.

17.- Jóból a rosszba

Sziasztok!
Kérlek titeket,ne haragudjatok! Tudom,hogy azt ígértem,hogy vasárnap hozom,de más jött közbe. Tegnap tanulnom kellett,de ma ahogy tudtam siettem és hoztam is  a részt. Ígérem,hogy hétvégén megírok előre pár részt,hogy csak fel kelljen pakolnom. A mostani rész nem sikerült valami hosszúra,viszont annál tartalmasabbra. Nagyon örülnék mindenki kommentjének!
Valamint szeretném megköszönni,hogy egyre többen látogatjátok az oldalt. 4 nap alatt,ahogy a számláló is mutatja,túl léptük az ezres látogatottságot és már 6 feliratkozóm is van ! Ne feledjétek ,továbbra is tart a szavazás Nem is húzom tovább a szót,jó olvasást. Remélem tetszik:)  xx









Reggel 7:40-kor a telefonom éles hangja keltett.

-Ugye nem mondod komolyan,hogy most kelsz? - kiabált Harry. Még sose hallottam ilyen ingerültnek.
-Neked is jó reggelt. Van valami baj? - suttogtam. Reggel még nem sok hang jön ki a torkomon.
-Igen,Roberta! 20 perc múlva ott kell lennünk Simon-nál. Komolyan fontosabb ez nekem,mint neked? - beszélt teljesen komolyan.
-Jó,jó. Már készülök. De te is jössz? - kérdeztem,miközben a megfelelő ruhát kerestem. A kezembe is akadt egy fekete sort,egy fehér-fekete csíkos póló és ehhez tökéletes lesz a tornacipőm. - 10 perc múlva kint találkozunk. -mosolyogtam,majd kinyomtam a telefonom. Harry sokszor az agyamra tud menni. Viszont most nincs időm ezen gondolkozni. Van 10 percem elkészülni. Szuper.

-Késtél.- nézett rám Harry,mikor kiléptem az ajtón.
-Jól nézel ki. - nyomtam egy puszit az arcára,majd beültem a kocsiba.

Úgy látszik a puszi hatott,mert Harry minden komolysága elveszett és ugyanolyan őrült és gyerekes lett ,mint amilyennek meg ismertem. Mikor oda értünk a stúdióhoz,már kevésbé félve lépkedtem befelé. Tudtam,hogy nem kell félnem.

-Jó reggelt! - köszöntött Simon minket. Rá néztem a fehér falán lógó órára,és láttam,hogy nem késtünk. - Ed kicsit késik,de a dalokat elküldte. Itt van a zeneszerző is, Tom Jordan.-mutatott a stúdióban éppen tevékenykedő srácra. Kb 18-19 éves lehetett.Barna haja volt ,és nem mondom,hogy olyan rosszul nézett volna ki.

-Azt hiszem én akkor megyek is. Majd ha végeztetek csörgess meg,és érted jövök. - nyomott egy puszit az arcomra Harry,majd mire felfogtam volna  a mondatát,már nem volt ott mellettem.




Az egész nap hamarabb elment ,mint gondoltam volna. 9 óra körül lehetett mikor befejeztünk 3 dalt. Elképesztő gyorsan haladtunk.Durva bele gondolni,hogy 13 óra alatt 3 dalt össze lehet hozni.Bár ha az ember Simon Cowellel dolgozik együtt,semmi nem lehetetlen. Ezt ma én is megtanultam.

-Holnap olyan 10 körül kéne bejönni véglegesíteni az utolsó dalt,és végeztünk is.Amíg turnén vagytok valamikor kiküldök egy nagy csapatot és leforgatjátok a klipet. Addig gondolkozz rajta,hogy melyikhez akarod,és dalokat is írhatnál. - mosolygott Simon.
-Rendben van.Akkor megyek is.- köszöntem el,majd a telefonomért nyúltam . Kisétáltam az ajtón,majd mire kiértem Harry fel is vette a hívásomat.
-Szia! Most végeztetek?
-Igen.
-Sajnálom,de nem tudok érted menni. Haza találsz? Vagy.. - nem hagytam,hogy befejezze a mondatát..
-Persze! Legalább levegőzök.Szia.- köszöntem el,majd elindultam.

Persze!Haza találok! Hogyne,Roberta ,hogy lehetsz ilyen hülye?Nem baj,szeretem a kihívásokat,és végül is ez is felfogható annak.Bár egy normális embernek nem kihívás haza találni,de tudjátok ,hogy szól a mondás.. Na jó,erre nincs mondás. Egyszerűen nem vagyok normális.
Nem,később rá jöttem,hogy nem volt jó ötlet elindulni egyedül.Ha néztek filmeket ,tudjátok,hogy általában egy sötét sikátorba kötnek ki. Igen,az én életem is filmbe illő.Így ez velem is megtörtént. Zsákutca,vissza fordulás. LETT VOLNA,ha valaki nem tol a falhoz és fogja be a szám. Próbáltam kiszabadulni a karjai közül de nem ment. Arra lettem figyelmes,hogy a pólómat tépi le rólam. Egyre jobban kapálózni kezdtem,mind hiába.Igen ,ekkor már tudtam mit akar. Próbáltam ellenkezni,ahogy csak tudtam,de én ehhez gyenge voltam. Mikor már egy kicsit is azt hittem,sikerül a karjai közül kiszabadulnom,még erősebben oda lökött a falhoz,ami még jobban elgyengített. Már nem éreztem szinte se a lábam,se a kezem,se semmim ,amit amúgy kellett volna. Majdnem a földre rogytam,de ő megakadályozott ebben. Elengedte a szám,majd a nadrágomat vette le rólam.Kiabálhattam volna,de semmi erőm nem volt. Mikor ezt látta , még gyorsabban vetkeztetett le.Nem tudom honnan,de erőt nyertem és szaladni kezdtem úgy,ahogy voltam. Egy tangában és melltartóban. Nem érdekelt ki néz hülyének és ki nem. Bár azon a környéken nem is igen volt senki. Nem is csoda ,hogy történhetett ez meg velem. Szaladtam ahogy csak tudtam,de újra elgyengültem. A földre estem,majd éreztem a férfi erős szorítását a kezemen . Felemelt és vissza hurcolt az eldugott helyre..

16. - Találkozás Eddel.

Sziasztooooook.Vas happenin?:D 

Meghoztam az új részt. Kaptam visszajelzéseket twitteren és facebookon is ,viszont szeretném,ha ide is még többen kommentelnétek.Nektek csak 1 perc,nekem viszont jól esne,hogy lássam,tényleg tetszik amit csinálok.:) Remélem tetszeni fog ez a rész is.Valamint ha észre vettétek az oldalon elindítottam egy szavazást.Eddig Harry vezet! Jövőhét vasárnapig lehet szavazni,aztán másikat indítok,ami majd befolyásolja a történetet.:)

 Valamint szeretném megköszönni,hogy kevesebb,mint 2 nap alatt,már több,mint 500 látogató járt az oldalon. Imádlak titeket. xx



-Miért nem láttalak már egy ideje? - állt meg előttem az ajtóban.
-Más dolgom volt.. - próbáltam kerülni a kínos helyzetet,és menni akartam,de Jason nem engedett.
-És most se jösz be?
-Már nem járok ide.-néztem rá komolyan.
-Ja,értem.Oké.- elengedte az ajtót,majd elindult az osztályterem felé.

Ja,értem.Oké? Ennyit számítok neki? Köszi,Jason. Most már nem lesz lelkiismeret furdalásom.

Boldogan sétáltam haza.Élveztem a napfényt,és,hogy végre minden rendben van.A csendes nyugalmamat a telefonom szakította félbe.Harry hívott.
-Szia drága!Merre vagy? - szólt bele.
-Valahol Londonban.- és ekkor eszméltem rá,hogy sejtésem sincs arról,hogy éppen hol is vagyok.
-El tudsz jönni a mellettünk lévő  Starbucksba?
-Van mellettünk Starbucks? - értetlenkedtem.
-Ajj,ami hozzánk közel van. Igen,eltudsz.Siess.Puszi.- tette le a telefont.

Ohh,köszi Harold! Azt se tudom hol vagyok,de azért még siessek is. Végül 30 perc múlva oda találtam.Egyből észre vettem Harryt,mert mikor beléptem integetni kezdtem. Vele szemben az egyik kedvenc énekesem,és Harry jó barátja Ed Sheeran ült.
-Sziasztok! - sétáltam oda. - Siettem,ahogy tudtam.Csak nem tudtam,hol vagyok.
-Nem probléma.-állt fel nevetve Ed.- Ed Sheeran vagyok.Te pedig biztos Roberta. - nyújtotta felém a kezét.
-Pontosan.Nagyon örülök.-kezet fogtunk,majd leülltem Harry mellé.
-Azért hívtunk ide,hogy megbeszéljük,hogy mégis milyen stílusú dalokat írjak neked. Témában,hangulatban és ilyenek. Gondolom nem akarsz a világbékéről énekelni.- viccelődött Ed.
-Hát nem is. Fuhaa,hát szeretnék pörgős dalokat. - gondolkoztam hangosan,ami láthatóan Harrynek nagyon tetszett,mert csak röhögött rajtam.
Miután megbeszéltük a dalokat,és Ed írt is pár sort,ami az eszébe jutott,elindultunk Harryvel haza.
Mivel még pár nap van a turnéig,és holnap reggel korán kell kelnem,nem volt ma kedvem sehova menni. Elköszöntem Harrytől,majd bementem a házba. Ismerem magamat,hogy ha valahova mennem kell,nem előző nap kellene el kezdenem pakolni.Ezért minden cuccomat ami Evaéknál van vissza pakoltam a bőröndjeimbe. Nem is tűnt fel,hogy ennyi mindent hoztam magammal.Pár ruhát pakoltam csak be,de meg is untam. Jobbnak láttam,ha inkább lefekszek az ágyra,és felnézek a netre.
Először Facebookra léptem fel,ahol egy üzenetre lettem figyelmes. Evitől jött.Nagy boldogan nyitottam meg,majd a mosoly hamar lefagyott az arcomról.

"Köszi,nagyon köszi,Roberta,hogy ennyit ér  a barátságunk! Minden nap beszélüónk,és a sajtóból kell megtudnom,hogy Harry Stylesszal vagy együtt? Meg,hogy Liam Payne barátnője  a "legjobb barátnőd". Nagyon megváltoztál mióta ott vagy. És persze azt sem mondtad,hogy turnézni mész. Ilyen egy igazi barát? Ohh,nem hiszem. Azt hittem,itt be fejeztük. "

Elsápadva néztem a képernyőt.Nem igaz,hogy egy ilyen csodás napot a legjobb barátnőm tudja el rontani.Semmi kedvem,és erőm sem volt vele veszekedni,ezért jobbnak láttam,hogy ha most nem írok neki vissza.Remélem lenyugszik,és észre veszi,hogy nem kéne a dolgokat túl reagálnia. Mivel semmi érdekeset nem láttam Facebookon,a jóval forgalmasabb Twitterre tértem át. Ahogy megnéztem a nekem szánt tweeteket láttam,hogy egyre többen tudják,hogy mi van köztem és Harry között. Az egyik rajongótól kaptam is egy Sugarscape-es linket,amelyben rólam és Harryről írtak.

"Úgy látszik túl tette magát a fiatal szívtipró,Harry Styles Caroline Flacken.Az új kiszemelt Roberta Malek,egy budapesti lány,aki állítólag a fiúkkal megy az amerikai turnéra. Hmm,érdekes. Mi fog ebből kisülni? A rajongók azonban láthatóan jobban fogadják az új lányt,mint Carolinet. Neked mi a véleményed erről? "

Aranyos cikk. Nevettem egyet,majd kiléptem belőle. Válaszoltam pár kérdésre ,majd láttam,hogy Ed írt rólam.

edsheeran Ed Sheeran 

Már majd nem megírtam egy dalt @RobertaMalek -nek. Örülök,hogy egy ilyen tehetséges lánynak írhatok dalt. :)

3 minutes ago Favorite Retweet Reply

Ma mégjobban megkedveltem Ed-et.Alig várom,hogy együtt dolgozhassak vele.Szerintem csodálatos ember,és nagyon jó fej. Elképesztő belegondolni,hogy vasárnap turnézni megyek azokkal,akikről egy hónapja még csak a szobám falán lévő poszterek nézése közben álmodoztam.De úgy érzem,fel vagyok készülve,hogy a világ meg ismerjen!

15.- Jobban se alakulhatott volna

Itt a 15.rész! Remélem mindenkinek tetszik! Jó olvasást. xx

"I heard, that you're settled down.That you, found a girl and you're married now."

Kezdtem bele a kedvenc dalomba.Kicsit félve énekeltem,mert a szobában magamon és Harryn kívül még senki nem hallott énekelni. Végig Simon-t figyeltem,de ő csak unottan nézett.Mikor a refrénhez értem,ki kerekedett a szeme.

"Nevermind, I'll find someone like you.I wish nothing but the best, for you too.Don't forget me, I beg, I remember you said:"Sometimes it lasts in love but sometimes it hurts instead"

-Oké! Elég lesz! - állt fel.
Teljesen megrémültem.Simon egy rettentően befolyásos ember,akire nagyon felnézek.Ha ő valamire azt mondja,hogy jó,akkor az tényleg az.De ha az ellenkezője..

-Hol voltál eddig? - nézett rám most már mosolyogva. - Le vagy szerződtetve!
-Hogy mi? Hogy én,hogy ,jesszus! - pattogtam egy helyben. - Jééééézusom. Én,én nagyon köszönöm.
-Magadnak köszönd! Tényleg csodás hangod van. Miért nem jelentkeztél eddig az X-Faktorba? - kérdezte miközben a szerződést szedte elő az irodai asztala fiókjából.
-Nemrég jöttem Londonba.. - mosolyogtam.
-Tessék.Itt kéne aláírni.- nyujtotta felém a lapot,mikor Harry elkapta előlem.
-Ugye nincs benne semmi csavar,vagy valami? -nézett szúrós szemekkel Simonra.
-De.Tele van minden ilyennel.
-Akkor mehetünk is haza-majd az ajtó felé vette az irányt.

Nem értettem. Mi baja lett hirtelen?
-Harry,te jól vagy? - nevettem rá majd alá írtam a szerződést.
-Teljesen. - fordult meg,majd ránk mosolygott.
-Mivel előzenekar leszel a fiúk turnéján,3 dalt kell megírni ,felvenni és betanulnod vasárnapra! Készen állsz rá? Holnap kezdjük a munkálatokat. Mind a 3 dalt Ed Sheeran írja meg neked,rendben? - beszélt komolyan Simon.
-Igen.Viszont akkor  a sulit azt hagynom kell?
-Igen.Hanyadikos vagy?
-Harmadikos.
-Akkor magántanár megy majd veletek az útra.Rendben? - mondta Simon,miközben a telefonját babrálta.
-Teljesen. Akkor holnap itt.. - néztem rá kérdőre vonva.
-9-kor!
-Okés,Köszönöm.Viszlát. - kezet fogtunk,majd elindultunk a srácokkal a kocsihoz.

-Jéézusom Roberta!Én nem tudtam,hogy ilyen hangod van! Hátborzongató.- dicsérgetett Zayn.
-Jajj,köszöönm.Azért annyira nem..
-Éhes vagyok! - szólalt meg Louis. -Nem megyünk el a Nando's-ba?
-Menjünk.- hangzott egységesen a válasz.

Az úton végig azon járt a fejem,hogy egy hét múlva a One Directionnal fogok turnézni,Amerikában! Elképesztő.. Gyorsan írtam anyáéknak egy SMS-t,majd felnéztem Twitterre. Catherine visszaírt. Elmosolyodtam.

"@RobertaMalek  Nem hittem,hogy tényleg vissza követsz! Csodálatos lány vagy. Én is remélem. Köszönöm,xx "

-De jó! Nincs itt senki.Se fotós,se semmi. -  szállt ki boldogan az autóból Zayn.

Besétáltunk ,majd mikor leülltünk egyre csak nőtt az emberek száma a bejárat előtt.
-Honnan tudják,hogy itt vagytok?- néztem rájuk értetlenül.
-Mindig tudják hol vagyunk.-nevetett Louis.

Mikor megebédeltünk,kimentünk . A srácok egy pár lánynak autogrammot osztottak vagy fényképezkedtek,majd elindultunk haza.


Mivel Eva-ék semmiről nem tudtak,gyorsan besiettem a házba. Éppen ebédeltek.
-Sziasztok!- csücsültem le Cody mellé.
-Na mi a helyzet? Miért kellett szorítani?
És ekkor elmeséltem az egészet.Kikerekedett szemekkel néztek rám.
-Roberta!Ez csodálatos!Büszkék vagyunk rád! - mondta Eva. Láttam rajtuk,hogy tényleg így gondolják.Nagyon jól esett.
-Na,akkor én most el is megyek a suliba,és tudatom az igazgatóval.- felkaptam a kabátom ,majd elindultam.

Mikor a sulihoz értem,még  órák voltak. Bekopogtam az igazgatóiba.
-Szabad! - hallottam belülről a hangot.
-Jó napot Igazgató nő.Beszélni szeretnék egy fontos dologról.
-Rendben,gyere foglalj helyet.-invitált a szék felé.
Neki is szóról szóra elmondtam ,úgy mint Evaéknak. Megértően elfogadta,majd mennie kellett.Fontos hívást kapott..
Megnyugodva sétáltam ki az ajtón,hogy soha többet nem kell ide vissza jönnöm. Már majdnem az ajtónál jártam,amikor az kinyilott,és Jasonnel találtam szembe magam.

14.- A nagy nap

Mint ígértem még ma elhoztam a folytatást! Remélem mindenki olvasni fogja,aki eddig olvasta az előzőeket.Közben el kell,hogy mondjam,hogy nagyon hálás vagyok! Mióta megcsináltam a lapot(kb. 1 órája) azóta már több,mint 100x nyitották meg,és már rendszeres olvasóm is van! Nagyon köszönöm mindenkinek! A kommenteket ide is várom! Jó olvasást.:))


Mikor kifele indultunk az ajtón,egy újabb rajongó tömeg várta kint a fiúkat.Harry nem akarta elengedni a kezemet.
-Menj már! Rád várnak. - mosolyogtam rá,elengedtem a kezét,majd a kisbusz felé vettem az irányt.Ültem volna be,mikor kiabálást hallottam.

-Roberta!Robertaa! - egy alacsony,szőkés hajú lány szólongatott.Mosolyogva mentem oda hozzá.
-Szia!
-Sziaaa.Uhh,kérhetnék egy képet ? - nézett rám szinte kiskutya szemekkel.Én pedig értetlenül rá.
-Tőlem?Mégis minek?- nevettem.- De persze,semmi akadálya.
-Nagyon szépek vagytok együtt Harryvel.Örülök,hogy végre egy hozzá való lánnyal boldog.- nézett mélyen a szemembe. Nagyon aranyos lány volt.
-Nagyon aranyos vagy! - mosolyogtam rá. Oldalra kaptam a fejem,majd láttam,hogy a fiúk már a kisbuszba ülnek befele.- Jesszus! Ne haragudj,mennem kell. Remélem még találkozunk! Van Twittered?
-Igen! Catherine Horan néven vagyok fent.Vissza követsz? - nézett rám,miközben én már siettem az autóhoz.
-Feltétlen! - kiabáltam vissza,egy mosolyt intéztem felé,majd becsüccsentem az autóba Liam mellé.

A fiúk nagyon fáradtak voltak,ezért mindenki elaludt.Mikor megérkeztünk Louisék házához,nekem kellett egyessével felkeltenem őket. Nagy nehezen mindenki kivánszorgott a kocsiból,a sofőr elment ,mi pedig az ajtó felé vettük az irányt.
-Nem akarsz nállam aludni? - kérdezte Harry.Láttam a szemén,hogy már többet akar. De nekem ez nagyon gyors volt.
-Azt hiszem most már ideje lenne itthon aludnom.Remélem nem baj..- mosolyogtam rá.
-Nem,természetesen nem.
-Naa,és készen állsz már a holnapi meghallgatásra?- kérdezte Louis.
-Holnap még csak hétfő van.. -nevettem.
-Igen,Roberta.Hétfőn lesz.- nézett rám komolyan.
-Mi? Azt mondtátok,hogy szerdán. Bratt is azt mondta.- néztem rájuk elbizonytalanodva.
-Jézusom! Akkor el felejtettem,pedig a kocsiban mondani akartam.Csak el aludtam. Szerda nem jó a kiadónak,ezért holnap kell menni. Holnap 8. Bratt mondta a koncert után. - hadarta el gyorsan Louis.
-Hát ez szuper.Valaki esetleg vállalkozik,hogy elkísér? - néztem körbe a srácokra.
-Én! - szólalt meg egyszerre Harry és Zayn,majd egymásra néztek.
-Akkor már én is megyek.- mondta Lou.
-Rendben.Akkor fél 8-kor találkozunk a kocsibejáróban?
-Igen,tökéletes lesz.- válaszolt Zayn.
-Oké,srácok.Jó éjt mindenkinek.- öleltem mindenkit végig,Harry szájára pedig egy csókot adtam.

Reggel 6-kor az ébresztőórám keltett. Halkan besétáltam a fürdőszobámba,megmosakodtam,elrendeztem a hajam,majd kisminkeltem magam. Vissza mentem a szobámba, előkaptam egy fekete csőgatyát,egy bézs toppot,egy rövid fekete bőrdzsekit és egy platform ,bézs magassarkút. Mikor felöltöztem,és tükörbe néztem,teljesen megvoltam elégedve az eredménnyel.Ránéztem az órámra,és láttam,hogy még van 20 percem. Elővettem a laptopom,és írtam Twitterre.

"Ma nagy napom lesz.. Eldől  a jövőm. Szorítsatok. " 

Mikor kiírtam eszembe jutott Catherine,és hogy megígértem,hogy visszakövetem. Egyből meg is kerestem,bekövettem,majd írtam is neki.

"Sajnálom,hogy tegnap nem tudtunk többet beszélni.Remélem még találkozunk. xx" 

Nagyon aranyos lány volt.Ez alatt az 5 perc alatt,amit beszéltünk nagyon megkedveltem. El gondolkoztam azon,hogy-hogy viszonyultak a rajongók Caroline-hoz ,és ,hogy hozzám.. És ez nagyon jól esett.

A gondolatmenetemet a hasam zavarta meg. Tegnap délután óta nem ettem.Kirohantam a konyhába,majd elővettem egy tálat,gabonapelyhet és tejet. Gyorsan megettem,majd ránéztem a faliórára. 7:22. Sietnem kell. Berohantam a fürdőszobába fogat mosni. Be mentem Eva-ékhoz,akik már készülődtek.

-Mentem is. Kívánjatok szerencsét!

-Mihez? - néztek rám értetlenül.

-Nektek nem mondtam? Ohh,mind egy.Késésben vagyok.Majd ha haza jöttem el mondom.Csak szorítsatok! - becsuktam az ajtót,majd kifelé indultam.

A srácok már szokás szerint kint vártak.

-Mennyit késtem?- nyomtam egy puszit Harry arcára.

-Semmit! - mosolygott Louis.- Csak menjünk már. Kíváncsi vagyok.

-Oké,induljunk. - ült be a kocsiba Zayn.

Nem sokat utazgattunk,mikor Louis megállt a kocsival. Kiszálltunk,és egy nagy épület előtt álltunk.Teljesen új.Be sétáltunk az ajtón,majd egy másik ajtón és még egyen. Úgy látszik,a srácok már nagyon jól ismerik a járást.Én csak sétáltam utánuk.

-Hello,Simon! - ölelte meg Louis Simon Cowellt.Jézusom! Simon Cowell az egyik legbefolyásosabb személy.Azt nem mondták a srácok,hogy hozzá jövünk.A srácok végig ölelkeztek vele,majd rám került a sor.

-Nagyon örülök,Roberta Malek vagyok! -mosolyogtam rá és kezet fogtunk.

-Na,hadd halljuk,hogy mit is tudsz! -tért egyből a lényegre.

A hasam ismét görcsbe rándult,de tudtam,most nem adhatom fel.Most vagy soha.. Akkor erőt vettem magamon,és bele kezdtem.