3.-Városnézés..

Sziasztok!:) Mivel kaptam visszajelzéseket,hogy tetszik a történet,most nem fogom abba hagyni!:D Továbbra is számítok a kommentekre.(: köszii 

dori

Nem tudtam róla le venni a szememet,ami neki is feltűnt. Ott állt előttem teljes életnagyságban Harry Styles. Az  a srác,akiért 1 éve teljesne oda vagyok.De mit keresett ott? 

Mentünk be az ajtón,majd megkérdeztem Eva-tól ,hogy Harry miért volt itt?Mire csak annyit válaszolt,hogy "Hát ,mert itt lakik.!"

Lefagytam! Fél évig Harry Styles szomszédja leszek? És ha belegondolok,akkor Louisé is. Ez elképesztő! Ennél már csak a szobám volt durvább.

Mikor Cody bevezettet a lánya szobájába, elámultam.Egyszerűen elképesztően szép szoba volt. Fehér bútorok,lila fal,és ahogy láttam,az ő lányuk is nagy 1D rajongó. Kár,hogy most nem lehet itt.. :)

Mikor kipakoltam nagyjából,Eva megkérdezte,hogy van-e kedvem elmenni városnézésre. Bele egyeztem,felkaptam a kabátomat,és elindultunk. 

Egyre szimpatikusabb lett. Nagyon kedves,és vicces is! Nagyon szép alakja van,csinosan öltözik. Kedves nő. Beültünk az egyik Starbucks-ba,és beszélgetni kezdtünk. Most ő meéslt magukról. Megtudtam,hogy ő egy divatmagazinnál főszerkesztő,a férje vállalkozó,a lányuk,Rebecca,pedig velem egy idős. Dráma szakos iskolába járt,ahogy csak én. Ezzel megnyugtattak,hogy a drámát,táncolást és éneklést nem kell majd nélkülöznöm. 

Mikor a legjobban belemerültünk a beszélgetésbe,Harry jött oda hozzánk! Megint le fagytam. Azt hittem,a Nando's-on kívül sehova nem jár el.. haha

-Sziasztok! Nem zavarok?Leülhetek?-kérdezte kedvesen,és rám mosolygott.

-Neem,dehogy. -válaszolta Eva.

-Csak szerettem volna bemutatkozni,mert nagyon siettem,mikor először találkoztunk. Harry Styles vagyok,nagyon örülök! - ezzel közelebb lépett és megölelt.

-Roberta. Roberta Malek.Úgyszíntén örülök.- válaszoltam vissza kicsit remegő hanggal.

Kérdezősködni kezdett,hogy miért vagyok itt,honnan jöttem. Nagyon meglepődött ,mikor mondtam,hogy Magyarországról jöttem. Azt mondta,semmilyen akcentust nem hall.Szépen beszélem az angolt. Nagyon aranyos volt! Még aranyosabb,mint amúgy. Sokkal közvetlenebb,mint gondoltam volna. Ahogy egyre többet beszéltünk,már el is felejtettem,hogy kivel is ülök egy asztalnál.De aztán egy rajongó újra az eszembe jutatta.

-Elnézést,Harry csinálhatnánk egy képet?- szólt oda a lány.

-Persze.-mosolygott rá Harry,bár láttam nem szívesen áll fel.

Ekkor megcsörrent Eva telefonja. Felvette,és láttam az arcán,hogy valami baj van. Annyit mondott,hogy rendben,máris  megyek,majd lerakta. Felém fordult:

-Roberta,nekem most el kell mennem..  Harry,megtennéd,hogy körbe vezeted kicsit a városban? -nézett rá könyörögve.

-Persze,úgy sincs jobb dolgom.-mosolygott .

Majd még mielőtt Harryvel elköszöntünk volna,már ki is szaladt a kávézóból. 

-Na,és mire vagy kíváncsi?-kérdezte Harry .

-Mivel még a repülőtéren ,és a Starbuckson kívül semmit nem láttam,bármi jöhet! -mosolyogtam rá.

-Nem vagyok túl jó idegenvezető,úgyhogy azokat a dolgokat fogom neked megmutatni,amik az én kedvenceim! Remélem nem zavar! - nevetett,majd a kabátjáért nyúlt és öltözni kezdett.

-Első út a Nando'sba vezet? - kérdeztem viccelődve.

-Óóóó,tehát ismersz! - nevette el magát,majd kisétáltunk az ajtón.

Nagyon sokat beszélgettünk.Megtudta ,hogy imádom a One Directiont,hogy miért is jöttem igazából ide,hogy imádok táncolni,énekelni,és színészkedni is. Teljesne máshogy képzeltem el,nagyon más. Elképesztően közvetlen,mintha már 1000 éve ismernénk egymást.

Megmutatta az óriás kereket,a Big Ben-t,és a Nando's-ba is be akart rácigálni,de én nem hagytam magam. Semmi étvágyam nem volt. És érdekes mód,nem haragudott meg. Tovább sétáltunk. Már ment le  a nap.Nem tudom hány óra körül lehetett,mert a telefonom otthon hagytam.

-Van kedved lemenni a Temze partjára? -kérdezte Harry .

-Ühüümm,persze.- válaszoltam.

Nekem oly mindegy volt,hogy hova kell mennem,ha Harry Stylesszal lehetek.

Mikor leértünk a Temze partjára,senki nem volt ott. Csak én,Harry,és a lefele haladó nap. Elképesztően szép látvány volt. Harry megfogta  a kezem,majd húzni kezdett maga után.

-Gyere,megmutatom itt a kedvenc helyem!

Nem tudtam mit tenni,mentem utánna. A kezem még mindig az ő kezében volt.Puha keze,még akkor se engedte el az én keze,mikor oda értünk.

-Mikor rosszul érzem magam,nincs kedvem semmihez,és senkihez,mindig ide jövök.-nézett rám ,és a szája elhagyott egy kisebb mosolyt.

-Akkor mostmár tudom hova kell jönnöm,ha valami bánt.. - néztem magam elé,kicsit szomorúan.Hiányoztak a szüleim,az öcsém,a barátnőim.Főleg Evi!

-Nem! Ha valami bánt,ne ide gyere,hanem hozzám.-nézett rám Harry komoly arccal,majd közeledni kezdett.

Nem hittem volna,hogy egy ilyen csodálatos pillanatot is el lehet rontani. Harry telefonja megszólalt. Mikor felvette,hallottam,hogy Louis kiabál benne. Nem értettem pontosan,hogy mit,csak felismertem a hangját.Harry letette ,majd ismét felém fordult.

-Mennünk kell.-nézett rám szomorúan.

-Rendben.

Megfogta a kezem,majd hazaindultunk.