10.- Szülinapi meglepetés

Haliho mindenki. :)

Nagyon köszönöm a kommenteket! Örülök,hogy egyre többen olvassátok az én kis történetemet. Próbálok mindig sietni a következő résszel,de álltalában mindig 5 után érek haza a suliból,ezért kérek mindenkit,legyen türelmes. A következő részt is 5 komment után hozom.

dori

Kb. 1 méteres rózsaszín torta volt az ablakom előtt,melyből egy  papír lógott ki,amelyre egy nyilat rajzolt valaki. Elnevettem magam. Felöltöztem,megmosakodtam, fogat mostam,kicsit kisminkeltem magam,majd kiszaladtam az utcára. A nyíl irányába indultam el. Nem szeretem az ilyen "játékokat" ,de bele mentem. Egy fához jutottam el,amire egy boríték volt rászegelve. Levettem,majd kinyitottam. Ez állt benne: 

"Menj oda,ahol legutóbb fájdalom ért. "

Sokáig gondolkoztam,hogy hova is menjek. Arra a döntésre jutottam,a Starbucks felé veszem az irányt. Nem sokkal,hogy elindultam,kaptam egy sms-t,egy ismeretlen számról.

"Jó felé mész. ;) "

Elnevettem magam. Mivel a Starbucks kb. 10 perc az otthonomtól,felnéztem Twitterre. Meglepően sok köszöntést kaptam. De miért? Nézegettem a nekem szánt Tweeteket,és akkor egy kitűnt a sok közül. 

carolineflack1 caroline flack  

@  

"Boldog" születésnapot @RobertaMalek ! remélem jól fogtok ma Harryvel szórakozni.. 

4 hours ago  Favorite  Retweet  Reply

Elsápadva néztem magam elé. Honnan tud rólam és Harryről Caroline? Jó istenem. Ez a nő.. Nagyon ellenszenves volt már akkor is,mikor az X-Faktorban voltak a srácok.Szerintem elképesztő,hogy 32 évesen leáll egy kiskorúval. Bár állítólag ez már a múlt. De akkor mégis mi ez a tweet ? Nem tudom,mi baja velem ennek a nőnek. Talán megint vissza akarja szerezni Harryt? Én már pedig azt nem fogom hagyni. Végre találtam egy normális embert,és egy 32 éves nő el akarja tőlem venni? Oké,ha harc,hát legyen harc. Vissza írtam neki.

„Ohh ,kedves @carolineflack1 ! nagyon köszönöm. hidd el ,jobb napom lesz mint neked. xx „

Mire feleszméltem,már a Starbucks előtt voltam. Elraktam a telefont a zsebembe,majd besétáltam. Az eladó egyből oda jött hozzám,majd a sarokba,egy kis eldugott hely felé invitált. Nem az ült ott,akire számítottam.

-Jó reggelt! Látom ide értél.- mosolygott rám Liam.

-Hát te? Én,én ,áhh mind1. Neked is jó reggelt.- nevettem rá,majd le ültem vele szembe.

-Tudom,nem rám számítottál. De mivel este a Harryé leszel,szeretnék most boldog születésnapot kívánni.És mivel mikor legutóbb találkoztunk,nem tudtad meginni a kávédat,ezért szeretnélek most meghívni egyre.

-Isteneeem,Liam.- nevettem .- Ezt nem kellett volna. Nagyon aranyos vagy.

Kihozták a kávét,majd rengeteget beszélgettünk. Liam volt a fiúk közül a legkomolyabb. Tudtam,hogy teljesen megbízhatok benne.. Ezért rá kellett valamire kérdeznem..

-Liam,mi van Harry és Caroline között? – néztem rá kérdőre vonva.

-Harry és Caroline között?Mi lenne? Már 5 hónapja szakítottak. Nincs köztük semmi.. – értetlenkedett.-miért kérdezed?

-Ma írt nekem Caroline Twitteren.. – ekkor előkaptam a mobilom,és megmutattam neki..

-Hmm,Caroline már csak ilyen. Ő mindig is állította,hogy teljesen oda van Harryért.De ez sose volt igaz. Harry mindennel elárasztotta,a legjobb helyekre vitte el,de  Carolinenak soha,semmi nem volt elég. Most,hogy tudja,vetélytársa akadt,és tudja,hogy már Harryt  nem érdekli,újra hajtani fog rá. Úgyhogy jobb lesz,ha vigyázol. Caroline nagyon furfangos nő.. Akkor támad,mikor nem számítasz rá..

Liam teljesen megrémített. Belegondoltam,hogy akarom-e én ezt az egészet.. Mármint,persze akarom,Harryt mindennél és mindenkinél jobban akarom,de nem vagyok felkészülve az ilyen bonyodalmakra,mint Caroline. Nem akarom az így is bonyolult életem , még bonyolultabbá tenni..

-Liam,nagyon szépen köszönöm a kávét. Ha megbocsátasz,most megyek. Beszélek anyáékkal,meg az otthoni barátaimmal.

-Persze,menj csak !- felállt,és megölelt.

Kiviharoztam az ajtón. Teljesen összezavarodtak bennem a dolgok. Haza siettem,berohantam a szobámba.Be kapcsoltam a laptopom ,majd egy újabb tweetre lettem figyelmes.

9.- Újra itthon

Sziasztok!

Meghoztam az új részt! Próbáltam vele sietni. Remélem tetszeni fog! Nagyon örülök,hogy egyre többen olvassátok a történetet,ez nekem sokat jelent. Rengeteg visszajelzést kapok Twitteren ,Facebookon és itt is. Nagyon aranyosak vagytok! Kommenteket továbbra is elfogadok. Mivel sokan lusták kommentelni,most csak akkor hozom a kövi részt,ha meglesz 5 ,aza ötkomment. :) Jó olvasást!

dori

Egy kórházi ágyon keltem fel. Még mindig szédelegtem. Oldalra néztem és  Cody ült mellettem.

-Szia! – suttogtam.

-Roberta! Jézusom. Jól vagy? – kérdezett aggódóan.

- Öhm,mondjuk.Mi történt? Miért vagyok itt? – értetlenkedtem.

-Elájultál. Leesett a vérnyomásod. De szerencsére már jól vagy . Azt mondta az orvos,hogy ma este már haza is jöhetsz.. Gyakran szokott ez előfordulni? – nézett rám értetlenül.

-Hát,volt már rá példa. – felültem az ágyon,majd rá mosolyogtam. - most menj dolgozni! Majd haza megyek..

-Igen ,én megyek is,viszont majd valaki más haza visz. – mosolygott rám,puszit nyomott a homlokomra,majd kisétált az ajtón.

Ezalatt a pár nap alatt Cody és Eva úgy a szívemhez nőttek,mintha a szüleim lennének. Nagyon rossz lesz itt hagyni őket.. Kíváncsi vagyok,hogy Rebecca milyen kapcsolatba lett a szüleimmel. Ezt a gondolatmenetemet az szakította félbe,aki miatt itt vagyok.

-Szia! Bejöhetek? – lépett be Harry a kórházi ajtón.

-Már bent vagy. – válaszoltam egyhangúan,majd visszafeküdtem az ágyra.

- Jobban vagy? Mi történt? Miért ájultál el? – nézett rám megrémülve.

- Tudod Harry,nem szeretem  ha hazudnak nekem.-kezdtem bele a mondandómba. – Reggel bementem egy kávéjért a Starbucksba  és mikor indultam kifelé Liammel találtam magam szembe. Csodálkoztam is,hogy mit keres itt,mivel állítólag Wolverhamptonban vagytok. Megkérdeztem,hogy már haza is értetek,erre értetlenkedni kezdett,hogy honnan.. Mondtam,hogy Wolverhamptonból.Erre mondta,hogy ő nem volt ott. Érdekes Harold.Liam nélkül mentetek el a családjához? És ez volt az oka. Harry,nekem nagyon a szívemhez nőttél,és ha engem egy hozzám közelálló ember megbánt, rosszul leszek.  Tehát szó szerint.És ezért vagyok itt. Nagyon nem esett jól,hogy hazudtál.És még mindig nem tudom az okát. Ha  valami bajod van velem,vagy ha valami más ,akkor kérlek mond meg,Harry. Én ezt nem fogom bírni. Minden emberben csalódnom kell.. Eddig még egy emberrel se találkoztam,akiben megbízhatnék,aki ott lenne nekem a bajba.. És azt gondoltam te vagy az,de úgy tűnik tévedtem. Óriásit tévedtem.- próbáltam visszafojtani,de nem tudtam.Egy könnycsepp folyt végig az arcomon.

-Isteneeem.Én idióta! – mérgelődött Harry.. – Nem akartam neked hazudni.De muszáj voltam. s tudom,most már kénytelen leszek elmondani,hogy miért.. – nézett maga elé szomorúan.

- Igen,nagyon kíváncsi lennék a magyarázatra.

- Szóval meg akartalak lepni születésnapod alkalmából holnap.Viszont tudom magamról,hogy nem tudok titkot tartani,és hogyha találkoztunk volna,nem bírtam volna ki. Ezért mondtam,hogy elutaztunk. És így a tervemnek Liam keresztbe tett.. Sajnálom,hogy megbántottalak,és ,hogy ilyen helyzetbe kerültél miattam.. Ha ezt akárhogy is jóvátehetném..

-Jóvá tudod tenni! –mosolyogtam rá.- csináljuk úgy,hogy ez a beszélgetés meg sem történt,és holnap meglepsz. Most pedig felöltözök,és szépen haza viszel.Áll az alku?

-Igen.Köszönöm! Viszont addig nem mehetünk haza,míg az orvos engedélyt nem adott..-mikor befejezte a mondatát,kopogtak az ajtón.

-Szabad!

-Ohh,szép délutánt a betegnek. – mosolygott rám egy magas,középkorú férfi. – Még nem találkoztunk úgy,hogy ébren legyél. Mr Styles vagyok.

-Styles? – néztem  Harryre érdekesen.

-Ő a nagybátyám. –nevetett rám.

-Oooh,már értem. Tehát a legjobb kezekben vagyok. - eresztettem el egy mosolyt.

-Az a helyzet,hogy leesett a vérnyomásod,és elájultál. Viszont nemrég megvizsgáltunk,és kutya bajod. Azt hiszem haza engedhetlek. – mondta,közbe irkált valamit egy lapra.

-Rendben van! Köszönöm szépen!  - felálltam és szedelőzködni kezdtem.

[Később]

-Sziasztoook! –léptem be a házba nagy mosollyal.

-Roberta. Szia! – ölelt meg Eva.- jól vagy?

-Persze,minden a legnagyobb rendben. Kérhetnék valamit?

-Akármit.- mosolyogott Eva.

-Erről az egészről ne szóljatok anyáéknak..

-Rendben van. Máskor lehetőleg jobban vigyázz magadra.

-Köszönöm.-mosolyogtam.- Ha nem baj,most elmegyek zuhanyozni,majd lefekszem. Jóéjt.

Arra ébredtem,hogy Evi hív. Ránéztem az órámra, 23:01. Tehát Magyarországon már éjfél múlt..

-Szia.-szóltam bele rekedt hangon.

-Nagyon boldog születésnapot kicsilány! – ordítozott Evi a telefonban.

-JajjEvelin.Nagyon köszönöm. Most viszont ha nem gond,vissza fekszek aludni.Majd felhívlak. Szia.-és letettem.Sose várom meg ,míg valaki válaszol. Minek?

Reggel kipihenve ébredtem. Elképesztő belegondolni,hogy már majdnem egy hete Londonban vagyok .Nagyon gyorsan telik az idő. Kikeltem az ágyból,majd az ablakhoz sétáltam. Felhúztam a redőnyt,és érdekes látvány fogadott..

8.- Talán tévedtem?

Itt az új rész!Tudooom,délutánra ígéértem ,de nem volt időm.. sajnálom.:/ Remélem tetszik.Szerintem nagyon rossz lett. :D Azért jó olvasást!:) És komikat kérek. 

Dori

*Harry szemszöge*

-Harold,mond mégis,hogy gondoltad,hogy eldobsz egy ilyen csinos lányért?! - nézett rám Louis tettetve ,hogy mindjárt sírva fakad.

-Louis,nincs időnk viccelődésre!Szombatra rendeznünk kell egy nulit,úgy,hogy Roberta ne tudjon semmiről-néztem rá komolyan.

-Buli? Hmm.. buli=sok ember=sok kajak .- nézett ránk csillogó szemekkel Niall.-intézem a kaját! 

-Hahhaha,ezt valahogy sejtettem.-nevetett Liam.

-Tehát.Roberta szombaton lesz 17 éves. Ötletek,hogy hol tartsuk? És kiket hívjunk?Satöbbi? -kérdeztem a többieket.

-Szerintem először megkéne tudni,hogy akar-e bulit.. mert lehet,hogy nem szereti ezeket a felhajtásokat..- szólalt meg Zayn.Azt hittem itt sincs,jól elbújt a sarokban.

-Én meg azt tanácsolom,hogy inkább menjünk el bulizni.- mondta Louis.

-Igen,ez jó ötlet.Így nem kell magunk után pakolni,és még ilyenek.. - beleegyezően rázta a fejét Liam. Tudja ,hogy utálunk pakolni.. 

-Oké.. Viszont,akkor végre szeretném elvinni vacsorázni,mert valami vagy valaki mindig közénk áll..-nevettem. - Tehát elmegyünk vacsorázni,utánna bulizni.Ezt valahogy próbáljátok magatokba tartani!

-És,és,és akkor nem lesz kaja? - hitetlenkedett Niall..

-Niall,majd előtte elmentek a srácokkal a Nando's-ba!- mosolyogtam rá,majd felmentem a szobámba.

Mivel tudom magamról,hogy nem tudok titkot tartani,jobbnak gondolom,ha szombatig nem találkozok Robertával.

*Roberta szemszöge*

[csütörtök este]

Ma egész nap nem láttam Harryt.Semmi életjelet nem ad magáról..Aggódok.Ilyenkor már rég átjött volna,vagy valami.És tegnap se mondott semmit..  Gondoltam felhívom..

-Szia Harry!Miújság? Nem láttalak egész nap..- szóltam bele a telefonba

-Sziaaaa.Ohh,bocsi.Le jöttünk Wolverhamptonba a srácokkal Liam családjához..

-Jajj,értem.Hát akkor nem is zavarlak titeket.Pihengessetek.Szia-köszöntem el tőle.

-Szia.

Mivel 3 táncóra is volt ma ,nagyon fáradt voltam. Lezuhanyoztam és elmentem lefeküdni. Reggel madárcsiripelésre ébredtem. 7:02 volt.Pont időben. Kiszaladtam a mosdóba,megfésülködtem,megmosdottam. Nem voltam sminkelős kedvemben,ezért semmit nem kentem az arcomra.Szerencsére nincs problémás bőröm. Visszamentem a szobámba,előkaptam egy rövid gatyát,egy csőtoppot, egy tornacipőt,felkaptam a táskát a vállamra és elindultam.Mivel elég fáradt voltam,úgy időzítettem,hogy beugrok a Starbucks-ba eegy kávéjért. Mikor megkaptam kiindultam az ajtón,majd Liammel találtam magam szembe.

-Oooo,szia Roberta!-mosolygott rám.

-Jó reggelt Liam.Már haza is értetek?-kérdezősködtem.

-Haza?Honnan?-nézett rám,mint aki nem tudja miről beszélek..

-Hát Wolverhamptonból.. 

-Nem is voltam Wolverhamptonban..Miért lettem volna?-nézett rám ,még mindig értetlenül..

-Jaj,oké,semmi.-mosolyogtam,majd kisétáltam az ajtón.

Tehát Harry hazudott.Nagyon nem szeretem,ha játszadoznak az érzéseimmel.Nagyon szédelegni kezdtem és remegni kezdett a lábam.A világ forogni kezdett velem. Az utolsó emlékem,hogy a kávém kiesik a kezemből,a táskám -velem együtt- pedig a földre..

7.- Az első találkozás

Áááá srácok.Annyira köszönööm.Rengeteg visszajelzést kapok,hogy tetszik amit csinálok! Nagyon köszönöm:) Itt a következő rész.Remélem tetszik.Jó olvasást:)

xx,Dori

*Harry szemszöge*

Mikor ajkaink másodjára is elváltak rámosolyogtam.. De ő ezt nem viszonozta..

-Van valami baj? - kérdeztem Robertától meglepődve.

-Nem semmi.Csak kicsit fáradt vagyok. Nem haragszol,ha most el megyek zuhanyozni? Addig meg vársz itt? 

-Persze,valahogy el foglalom magam.. De az ajtót zárd be,mert még véretlen arra tévedek.. - nevettem rá.

-Kössz a tippet,Harold.. - mosolygott rám.

Tudta,hogy utálom,ha Haroldnak hívnak.De nem reagálva erre,leültem a székre,előkaptam a telefonom,és fel néztem Twitterre. Semmi érdekeset nem láttam,ezért inkább eltettem.. Rá néztem az asztalra,és Roberta személyigazolványa volt rajta. Nem bírtam ki,mindig hozzá kell valamihez nyúlnom. A kezemmel érte nyúltam majd szemügyre vettem.. Nagyon jó kép lett róla.. Álltalában mindenkinek szar a személyigazolvány képe.. De Robertának ez is hibátlan.. Majd a szemem lejebb vándorolt és fel tűnt valami! A születésnapja. 1994. szeptember 20.. azaz most szombat. És erről nem is szólt.. El döntöttem,hogy csinálok neki valami meglepetést.. Azt hiszem egy bulit. Viszont,ahhoz előbb meg kéne ismernie pár embert.. 

-Kész is vagyok.. - szakította meg a gondolat menetemet Roberta . Egyből eldobtam a személyigazolványát..- Teeee,utálom a személyim! Ne nézegesd,kérlek.. - nevetett ,majd el rakta a szekrényre.

-Mi lenne,ha most nem étterembe mennénk,hanem a szomszédba?

- Harry! 3 napja ismersz,és már is.. -nézett rám kicsit mérgesen

-Neeeem,nem.Nem az amire gondolsz.Csak be szeretnélek mutatni a fiúknak! - szakítottam félbe a mondatát.

-Jaaajj,bocsi,sajnálom. - nézett rám mosolyogva.

-Nem gond. Akkor indulhatunk?

-Persze,csak összepakolok kicsit  a szobában,rendben? 

-Okés. - válaszoltam gyorsan,majd elő kaptam a telefonom,és írtam egy sms-t Louisnak,hogy hívja át a srácokat.

 -Készen is vagyok.Mehetünk.- vette fel a cipőjét Roberta.

-Wow,ez tényleg gyors volt! - nevettem rá.

*Roberta szemszöge*

Mivel Harryék szomszédában lakunk,fél perc alatt át is értünk. Ki nyitotta nekem az ajtót,be sétáltam és mind a 4 fiú a kanapén ült,és valami idióta műsort néztek a tv-ben. 

-Sziasztok! - mosolyogtam rájuk,mire mindenki ránk nézett és elindult felém.

-Hello srácok! Had mutassam be Robertát.Nem rég jött Londonba,a szomszédban lakik.

-Ez komoly? És még nem találkoztunk? - sopánkodott Louis. 

-Szia,Liam vagyok! - jött oda hozzám kedvesen,és megölelt. 

-Én Zayn!

-Louis,nagyon örülök! - közelebb lépett és két óriási puszit nyomott az arcomra.

-Én meg éhes! - szólalt meg Niall,mire Liam oldalba vágta..- Auuu,most mi van? -nézett rá Liamre ,majd visszahuppant a kanapéra.

-Nagyon örülök srácok.- nevettem.- főleg neked,Niall.

-Szóval ismersz minket? - nézett rám Zayn meglepődve.

-Áááá,Harry rengeteget mesélt rólatok.. Nem amúgy,ismerlek titeket.. 

-Az szupeer.Akkor még csak mi nem ismerünk ,mesélj magadról! Fogta meg a kezem Louis a kanapéhoz húzott és leültetett.. - Hol ismerkedtetek meg Harryvel? És mi van köztetek? Mi volt már?Csók,vagy több? 

-LOUIS! - kiabáltak rá a srácok. - én meg csak nevettem.

-Azt hiszem,ezeket majd Harryvel beszéld meg.-kacsintottam rá.

-És honnan költöztél ide? És szomszédban?Nem Cody-ék laknak itt?

-Deee,csere diák vagyok..A tanév végéig leszek csak itt.. Magyarországról jöttem.. ,ahol,hozzá kell tennem,imádnak titeket..

- Minket hol nem? - válaszolt Zayn.

-Hmmm,nem vártam mást.-nevettem rá.

-Oké,ez mind szép és jó,de én éhes vagyok! Nem akarunk enni valamit? Esetleg elmenni a Nando's-ba? Vagy rendelni? 

-Szerintem inkább rendeljünk.. Nincs most kedvem a felhajtáshoz- ült le mellém Harry,átkarolt éss rámmosolygott. 

Mindenki szeme ránk szegeződött. Utálom,mikor sokan néznek.. Ilyenkor eléggé zavarba jövök. Most is így történt.Éreztem,hogy elvörösödik a fejem..

-Aranyosak vagytok-jelentette ki Louis.

-Köszi,LouLou- nevetett Harry. 

-Hééé srácok!Milyen csirke kell? - ordítozott Niall a konyhából.

-A szokásos! - válaszolt Liam.

Mikor kihozták a csirkét leültünk enni.A srácok elképesztőek. Bolondabbak ,mint hittem volna. Bár Louis az ugyanolyan. Viszont Liam-et és Zayn-t teljesen más oldalukról ismertem meg. Elképesztően idióták tudnak lenni. Az összes srác nagyon aranyos,persze Harryvel az élen. Nagyon hálás vagyok Harrynek,amiért bemutatott a fiúknak.. Nagyon jó este volt.

-Húúú ,srácok.Azt hiszem,nekem mennem kéne.. - álltam fel az asztaltól. -Nagyon jól éreztem magam. Köszönöm ezt az estét.Sziasztok!

*Harry szemszöge*

-Húúú ,srácok.Azt hiszem,nekem mennem kéne.. - állt fel az asztaltól Roberta -Nagyon jól éreztem magam. Köszönöm ezt az estét.Sziasztok! 

-Átkísérlek! -pattantam fel,majd megfogtam a kezét,és az ajtó felé vettük az irányt. 

Mikor átértünk,mondtam,hogy inkább nem megyek be.Sietek,miellőtt a többiek szétszedik a házat.

-Köszönöm,hogy bemutattál a srácoknak!Igazán hálás vagyok neked! Nagyon megkedveltem őket-mosolygott rám,mire én közeledni kezdtem  hozzá,majd megcsókoltam.

Visszaszaladtam a lakásba,becsaptam  az ajtót,majd a fiúkhoz fordultam:

-OKÉ SRÁCOK!SZOMBATON BULIZUNK.SEGÍTSETEEEEEEK

6.- Újabb bonyodalom

Nem mertem bemenni az iskolába. Féltem szembe nézni Jasonnel. Mikor valaki rosszul érzi magát miattam,elképesztően lelkiismeret furdalásom van.. Hátra  néztem és láttam,hogy Harry még nem ment el ,ott ül a kocsiban,és engem figyel,majd kiszállt,és oda szaladt hozzám.

-Minden rendben van?- nézett rám kicsit furcsán.

-Persze,de most menj ,nem  akarok nagy felhajtást !  -mosolyogtam rá .

Ekkor Harry megölelt-amit abban a pillanatban,nem akartam- beült a kocsiba,és elment.

Erőt vettem magamon.Mikor szétnéztem,láttam,hogy mindenki  érdekesen néz rám. Ezzel nem foglalkozva besétáltam a terembe. Első órám tánc volt.Tökéletes alkalom,hogy levezessem a feszültséget. Gondoltam én hülye.

-Ma  keringőzni fogunk!Álljatok párba,rendben? – mondta a tanár.

Mivel senkivel nem voltam még jóba az osztályból Jasonön kívül,akivel tegnap sikerült a kapcsolatunkat is elrontani,azt gondoltam,oda megyek valamelyik sráchoz,és megkérdezem ,hogy lesz-e a párom. Körbe néztem az osztályban,és egy kb. velem egy magas,szőke srácot szemeltem ki magamnak.Tőkéletes-gondoltam magamban-.

-Szia! Van már párod? – mosolyogtam rá,és láttam rajta,hogy próbált „kimenekülni” a helyzetből.

Még mielőtt akármit is mondhatott volna,egy alacsony,barna hajú lány-azt hiszem Alexisnek hívhatták- támadott rám.

-          Mégis mit képzelsz,hogy idejössz,és elveszed a pasimat? Ő velem fog táncolni,és nem veled! –ordítozott velem.

-Oooo,sajnálom.Én,én,én nem tudtam.. – próbáltam menteni a helyzetet..

-Mit nem tudtál? Mindenki tudja,hogy Mattel járok! Akkor meg? – nézett rám idegesen,majd az következett,amit nem akartam. A  lány erősen pofon vágott,majd a kezével próbálta a szememet megcélozni.. ami sikerült is. Mivel elég törékeny lány vagyok,egyből a földre estem. Meglepetésemre Jason egyből oda sietett.

-Alexis ! Te mi az istent csinálsz? Teljesen megőrültél?- ordítozott vele Mr.Hadwig, a tánctanár. –Mind ketten az igazgatóiba ! A többieknek elmarad a tánc óra. Csütörtökön folytatjuk.- mondta a többieknek,mire mindenki pakolászni kezdett. Jason  segített felállni. Nem tudtam mit reagálni,rá mosolyogtam. Bár ez is nagyon fájt.

*

Nem akartam ezt.. Az igazgatóiban megtudtam ,hogy Alexisnek ez volt az utolsó húzása.. Már többször is keveredett verekedésbe. Kirúgták a suliból. Én nem akartam ezt.Nem akartam másnak gondot okozni. Az igazgatónő azt mondta,menjek haza pihenni.

Mivel Evat és Codyt nem mertem felhívni,hogy jöjjön értem, kénytelen voltam Harryt hívni.Mikor oda ért a sulihoz,oda jött hozzám a padhoz,leült mellém és átölelt.

-Mi történt?

-Egy idióta vagyok.Mindenkinek csak problémát okozok. Szegény csajt ki csapták miattam..

-Szegény csajt? Roberta,meg vagy őrülve? Az a szegény csaj megvert téged.. De miért is?

-Párt kellett választani,és hát mit nem mondjak,nem vagyok jóba az osztállyal.. Ki néztem, egy nagyon szimpatikus srácot. Megkérdeztem tőle,hogy lesz –e a párom.És később kiderült,Alexis  a barátnője. De nekem ezt honnan kellett volna tudnom?Harry,két napja vagyok itt,és már bevittek a rendőrök,megvertek,voltam az igazgatóiba.. ennél rosszabb már nem is lehet..

-Hééé,ez az egész nem a te hibád. Gyere,haza viszlek ,lefekszel pihenni,oké? – ekkor felállt,megfogta a kezemet és a kocsi felé indult.

Mikor beszálltunk,Harry rám nézett,és elkezdett nevetni.

-Oké,jólvan!Azért ennyire nem lehet borzasztó. Amúgy is,tudod ,hogy fáj?! –mosolyogtam rá.

-Bocsánat.. – nevetett tovább,és elindult az autóval.

Mikor hazaértünk nem volt otthon senki.. Evaék megint estig dolgoznak..

-Hát,Roberta.Ma is el akartalak vinni valahova,de ilyen külsejű lánnyal nem mutatkozok,ne haragudj-nézett rám komolyan Harry.

Ez a mondat szíven ütött. Csak bámultam Harryre,és majdnem sírva fakadtam.Ekkor Harry közeledni kezdett,majd megtörtént az,ami tegnap Jasonnel is.. A szánk egymáshoz tapadt.  Egyből eszembe jutott,amit kb. fél perce mondott. . El löktem magamtól.

-És amit az előbb mondtál?-néztem rá kérdőre vonva.

-Csak vicceltem ,butus. –nevetett Harry,majd ismét megcsókolt.

5.-A "szabadulás"

Reggel Harry keltegetett. Azt hiszem,nem sokat aludhatott.Nagyon karikás volt a szeme,és látszott rajta,hogy fáradt.

-Mehetnek! Többet ne forduljon ilyen elő.- engedtek el minket a kapitányságról. 

Még mielőtt kimentünk volna az ajtót,Harryt gyorsan félre húztam.

-Harry,én annyira sajnálom! Ha nem vagyok,nem történik ez meg veled. Most az lesz az újságok címlapjá,hogy Harry Styles bentvolt a börtönbe,meg hasonlók. Nagyon sajnálom,azt hiszem,jobb lenne,ha nem találkoznánk többet. Innen haza sétálok..

-Te megőrültél? Ez az egész az én hibám volt.Felelőtlen voltam,amiért nem raktam el a jogosítványom.Nehogy magadat hibáztasd már ezért.. Most szépen kisétálunk az ajtón,fogunk egy taxit,és hazamegyünk.-ekkor megfogta  a kezemet,és kisétáltunk az ajtón.

A kapitányság előtt már pár fotós várt minket.Úgy látszik,itt is gyorsan terjednek a hírek. Egyböl kérdezősködni kezdtek Harrytől,mire ő mégjobban megszorította  a kezem,és gyorsabban ment. Oké,vettem az adást. 

Hál' Isten nem kellett sokat várnunk,mire jött egy taxi. 10 perc múlva már otthon is voltunk.Mikor kiszálltunk a taxiból,Harry látta rajtam,hogy elsápadtam. 

-Be megyek veled,és elmagyarázzuk ezt az egészet,rendben? Nekem hinni fogtak.- nyugtatott meg,majd megfogta a derekam,és az ajtó felé indultunk.

Mikor bementünk Eva egyből hozzám sietett,és megölelt.

-Minden rendben van? Felhívtak tegnap este  a rendőrkapitányságról,és mondták ,hogy bent vagytok. 

-Igen,persze,jól vagyunk. Sajnálom,hogy máris ilyen gondokat okozok nektek..

-Ugya.. -kezdett bele a mondatába Cody,de Harry a szavába vágott.

-Ez az egész az én hibám.Tegnap este el akartam vinni vacsorázni,és megállítottak a rendőrök.A jogosítványom pedig itthon hagytam.Nagyon felelőtlen voltam,elnézést.

-Nem gond,csak máskor lehetőleg ne forduljon elő! - Nézett ránk Eva mosolyogva.

Atya Isten. Egyre szimpatikusabbak. Elképesztő.Ha otthon történt volna ez,anya leszedte volna a fejem.Eva meg csak annnyival elintézi,hoyg többet ne legyen ilyen.. 

-Nekünk viszont mennünk kell dolgozni.Csak megvártuk míg haza érsz. Este felé jövünk. Sziasztok!- köszöntek el tőlünk.

-Azt hiszem,én is megyek. Elő kéne kerítenem a kocsimat valahonnan.- nevetett Harry,egy puszit nyomott a homlokomra,és kisétált.

El mentem letusolni.Vagy 20 percig állhattam a zuhany alatt.. Megnyugtató volt. Kiszáltam,megtörölköztem,felöltöztem.

Mivel még nem sok mindent láttam Londonból,úgy döntöttem kicsit körülnézek.Biztonságban éreztem magam,mert a telefonomon volt GPS,esetleg ha eltévednék.. Mert  arra is hajlamos vagyok.

Felkötöttem a hajam,felvettem a cipőm,és kisétáltam az ajtón. Mikor bezártam,és megfordultam, Jasonnal találtam magam szembe.

-Megijjesztettél!- mosolyogtam rá.- Hát te?

-Nem voltál suliban.. Gondoltam be nézek,nincs-e valami baj..-nézett rám aggódóan

-Jajj,nincs semmi.-gyorsan próbáltam valami magyarázatot kitalálni,miért nem mentem be-Csak elaludtam,és már nem akartam bemenni..

-Értem.. És merre mész? 

- Gondoltam körbe nézek Londonban,még nem volt rá alkalmam.. Esetleg velem tartasz?

-Perszeee,úgy sincs jobb dolgom..

Jason tényleg nagyon aranyos srác,és ahogy észrevettempróbál közeledni.Viszont nem szeretném magamhoz nagyon közel engedni. Nem akarom magam kínos helyzetbe hozni.. És őt se akarom megbántani. Ezért úgy gondoltam,már az elején tisztázom..

-Jason,nézd.-állítottam meg.- Nagyon aranyos,kedves srác vagy,és tuti egy csomó lány szívesen lenne veled.. -és nem tudtam befejezni a mondatom végét,mert csak annyit éreztem,hogy a szánk egymáshoz tapad.. Egyből el löktem magamtól,majd körbe néztem,reménykedve,hogy nehogy ott legyen Harry.. szerencsére nem.

-Jason,én nem,ezt nem. Csak tisztázni akartam még az elején,hogy nekem ez nem oké. Van egy kialakulóban lévő kapcsolatom-azthiszem,jegyeztem meg magamban- ,amit nem szeretnék elbaltázni. Sajnálom.. -ránéztem,és láttam,hogy teljesen elvörösödött.Nem tudtam mit tenni,elköszöntem tőle,és ott hagytam.

Gyorsan futottam haza fele,semmi kedvem nem volt nyugodtan sétálni. Nagyon lelkiismeretfurdalásom volt.. Ezek után már nem mertem Jason szemébe nézni. Borzasztó lesz így fél éven keresztül az osztálytársa lenni..

Mikor hazaértem,láttam,hogy Harry már otthon van,a kocsija is meg lett. Be mentem az ajtón,Evaék megint vacsoráztak. Hívtak enni,de mondtam,hogy nem vagyok éhes.. Felvettem a pizsamám,majd az ágyba bújtam. 

*

Reggel mikor felkeltem,láttam,hogy megint késésben vagyok.Ki szaladtam a konyhába,és nem láttam ott senkit,csak egy cetlit az asztalon,amin ez állt:

"Jó reggelt Roberta! Ma hamar munkába kellett mennem.Kaját és üdítőt hagytunk a konyhaszekrényen.Reméljük oda találsz a suliba!  xx , Eva "

Ohh,szuper.Nem az,hogy késésben vagyok,de még találjak is oda a suliba egyedül. Ennél szebb reggelem se volt még..

Gyorsan felkaptam egy barna csőgatyát,egy kék platform magassarkút,egy kék toppot,belehajigáltam egy gatyát,és pólot táncra a táskámba, pár könyvet amit tegnap megkaptam,és elindultam. Szerencsémre Harry épp akkor szállt be  a kocsiba..

-Harry,elvinnél? - szaladtam oda hozzá.

-Persze,de hova is? 

-A suliba. Ugye most van jogosítványod?- nevettem.

-Van.- mosolygott rám,majd elindultunk.

Mikor oda értünk a sulihoz,még volt 10 perc. Egy puszit nyomtam Harry arcára,elköszöntem,majd kiszálltam a fekete Range Roverből.. Ekkor megtorpantam.

4. 2.rész - Nem éppen a legjobb randi

Mikor beértem a házba,megcsörrent a telefonom.

-Sziaaaaaaaaaaa,Robertaaaaaaaaaa. –hallatszódott Evi visítása a telefonból.

-Neked is szia. Kicsit lehetne halkabban is. Nem haragszok meg. –viccelődtem

-Jó,oké,bocsi. Na,és mi újság?

-Áhh,semmi. Tök jó minden. Jó az osztály London,minden. –Harryről azért nem szóltam neki,mert akkor el kezd komplikálni. Igazából még én sem tudom,hogy mi van köztem és Harry között. Az egyértelmű,hogy mindketten vonzódunk a másikhoz,de Harryt ismerve,sajnos nem tudok 100%osan megbízni benne.. Tudom,hogy még egy komoly kapcsolata sem volt.

-Ne haragudj Evi,de én most nem igazán érek rá! Nemsokára találkozok egyik osztálytársammal. Remélem nem baj,ha most lerakom. –és nem vártam meg a válaszát,egyből kinyomtam.

Beszaladtam a szobámba,előkaptam egy bugyit és egy melltartót,majd a fürdőszobába rohantam. Mivel ismerem magam,tudom,hogy nekem nem elég  óra,hogy normálisan elkészüljek.

Gyorsan letusoltam,felkaptam magamra egy rövid gatyát és egy pólót,hogy amíg készülök,nehogy összepiszkoljam a ruhát,amit felveszek.

Gyorsan előkotortam a táskám aljából a hajvasalómat,majd kivasaltam a hajam. Ez a „gyors” nem is volt annyira az,ugyanis összesen 40 percem maradt mire Harry megérkezik. Sajnos nem tudtam,hogy Harry hova akar menni,ezért valami olyat vettem fel,ami –azt hiszem- mindenhova megfelel. Egy fehér csőgatya, rózsaszín szűk topp ,egy fekete mell alá érő bőrdzseki és egy fekete topánka.

A fürdőszobába gyorsan felvittem az arcomra egy kis alapozót,kicsi rózsaszínt a szemhéjamra,szempillaspirált ,szájfényt,majd mire készlettem,már csengettek is. Gyorsan kirohantam.

Harry egy fekete gatyában, piros tornacipőben,és uhh,nem tudom még miben volt,de az biztos,h nagyon dögös volt,mert nem bírtam róla levenni a szemem.

-Wow!Elképesztően nézel ki. – kacsintott rám. – Indulhatunk?

-Persze,csak gyorsan írok egy kis cetlire Eva-éknak ,hogy elmentem.

Mikor megírtam,megfogtam a kistáskám,és kisétáltam az ajtón. Bezártam,majd Harry kocsija felé vettük  az irányt.

-És elárulod ,hogy hova megyünk? – kérdeztem Harrytől,bár már tudtam a választ..

-Neeeem. – mosolygott.

Nem sokkal,hogy elindultunk, megállítottak minket a rendőrök. Nagyon szakszavakat használhattak,mert sajnos nem mindent értettem,de talán amit nem kellett volna,azt igen.

-          Nem találom a jogosítványom! Nem tudom hol van. Pedig el raktam.. Istenem..

Keresgélt Harry idegesen a kocsiban.

-Akkor Uram sajnos muszáj lesznek bejönni velünk a rendörkapitányságra.. –nézett a rendőr komoran ránk.

-De várjon! Itt kell ,hogy legyen.El raktam! – próbálta Harry menteni a helyzetet.

-Kérem,jöjjenek utánnunk! A kocsijukat el fogjuk vontatni a rendőrkapitánysághoz..

Nem sok kedvvel,de kiszálltunk Harry kocsijából. Láttam az arcán,hogy nagyon ideges. Meg is értem.. Nem a legjobb dolog,ha a tinilányok kedvencét beviszik a rendőrök.

Beültettek minket a kocsiba.. Nem kellett sokat utazni,nem messze volt a kapitányság. Balszerencsénkre mindketten a kocsiba hagytuk a telefonunkat,és senkit nem tudtunk felhívni.Azt mondták,egy éjszakát kell bent töltenünk a kapitányságon ,aztán elengednek minket..

Be vittek minket ilyen zárda féleségbe. Nagyon hideg volt.Harry közelebb jött,majd megölelt.

-Sajnálom.-csak ennyi csúszott ki a számon..